Magyar innovációs díjak: fagyógyító gombák

Gyógyító gombák (Mfor-montázs)

Az Alföldön szinte alig van tölgyfa - s ami van, az is jórészt beteg. Ezen állapotnak több oka van, melyek közül csak az egyik a talajvíz ingadozása - ugyanis e fa rendkívül érzékeny a föld alatti nedvesség eloszlására, illetve annak változására.

Ám ez a relatív hiány a jövőben jelentősen megváltozhat. Nagy László kecskeméti diák ugyanis közel hét év kutatómunkájával olyan eredményekre jutott, melyet 2003-ban első hellyel jutalmazott a XII. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs verseny zsűrije.

A barack hazájában található Katona József Gimnázium tanulója a számtalan terepbejárás eredményeképp 516 nagygombafaj több mint 1100 előfordulását regisztrálta - melyből 21-et ő talált meg először hazánkban. További hozadéka volt a kutatómunkának két, a tudományra teljesen új faj felfedezése is. A fiatalember egyébként arra a kézenfekvő kérdésre, hogy vajon az eddig észrevétlenül meglapuló gombák emberi fogyasztásra alkalmasak-e, úgy válaszolt: ő nem kóstolná meg őket, mivel közeli rokonaik sem ehetők.

Az erdőgazdálkodásban egyre inkább terjedő gyakorlat, hogy az újulatok kihelyezésekor már mikorrhizált - azaz a növénnyel szimbiózisban élő gombával beoltott - csemetéket ültetnek el, így ennek túlélési esélye lényegesen nagyobb, valamint növekedése is gyorsabb. Ám a "mit mivel párosítsunk" kérdésében még sok a bizonytalanság.

Az ifjú kutató a Kiskunság és az Alföld gombavilágának ismeretében olyan javaslatokat fogalmazott meg a bírálóbizottsághoz benyújtott dolgozatában, mely az e térségbe telepített fafajok hatékonyabb telepítését és nevelését teszi lehetővé. Az egyes fajokat az egyes társulásokhoz a múlt század eleji és a mai gombavilág összehasonlításával választotta ki.

Amennyiben meglátásai helyesnek bizonyulnak, akkor az e tájon igen elterjedt nyárfa a korábbi húsz év helyett már tizennyolc éves korában vágásérett lehet, de jelentősen javulhatnak a tölgyek életfeltételei is - melyeknek egyébként a gyilkos galóca és a fésűs galambgomba a "legjobb" társa.

Hasonlóképpen jótékony hatással vannak bizonyos gombák az erdei fenyő növekedésére: egyes számítások szerint a kezdeti szakaszban akár másfélszer gyorsabb fejlődés is elérhető, mint általában. A mesék kalapos élőlényeinek fonatai egyébként a fák táplálékfelvételét segítik.

Nagy László jelenleg a Szegedi Tudományegyetem harmadéves hallgatója. A kutató lapunk kérdésére elmondta: újabb, eddig ismeretlen gombák vannak "kilátásban". A fiatalember e mellett a molekuláris rendszertanba, azon belül is a tintagombák titokzatos világába ásta bele magát. Akinek netán mosolyogni támadna kedve, rögvest leszögezzük: az első hangzásra minden bizonnyal idegenül hangzó terület nagyon komoly lehetőségeket rejteget, hisz ezek az élőlények igen sokat segíthetnek a rákkutatásban, gyógyításban. A tintagombák ugyanis számos, önmagukat elemésztő enzimet állítanak elő - ez pedig a tumorok "eltüntetésében" játszhat szerepet.

A jövőről szólva Nagy László annyit árult el: még hosszú ideig szeretne az egyetemen tanulni, majd tanulmányai befejezése után kutatóként kíván elhelyezkedni.