Visszatérő vád a XVI-XVIII. századi Habsburg uralkodókkal szemben, hogy elhanyagolták hazánk védelmét. A kérdést mi bizonyosan nem fogjuk eldönteni, ám az anyagi viszonyok feltárásával adatokat igyekszünk adni olvasóinknak.
A zsoldhátralék a XVI. század közepén félmillió, tíz évvel utóbb már egymillió rajnai forint volt. Maga az államkincstár 1565-ben 2,9, tíz esztendővel később hétmillió forinttal tartozott hitelezőinek - két év múlva, azaz 1577-ben pedig már 10,7 millióval. közö A múltkori cikkben közölt adatok fényében könnyen elgondolható, micsoda óriási összeg volt ez.
Egy újabban készült összesítésből az is kiderül, hogy 1574 és 1576 között a harmincadokból 227, a szabad királyi városok adójából 17, a bányákból 159, az uradalmak befizetéseiből 131, a hadiadóból 60, az elzálogosított birtokokból 31, a kölcsönök kamataiból 11 ezer forint folyt be a kasszába. Ez az apróbb bevételekkel együtt mindösszesen 803 076 rajnai forintot és harminc krajcárt tett ki. Ez magyar fizetőeszközben kalkulálva 642 460 forint volt.
Kissé utóbb, 1584 és 1586 között már apadtak a források: az azokból származó bevételek már csak 549 673 magyar (687 089 rajnai) forintra rúgtak. Az elzálogosított birtokokból és a kölcsönök kamataiból például már egy fillérhez sem jutott a kamara. A bányák is kevesebbet fialtak - ott kevés híján százezer forintos mínuszban volt az állam. Ezzel szemben a harmincadok 229, a szabad királyi városok adói 32, míg az uradalmak bevételei 155 ezer forintra duzzadtak. Igaz, ezek a mából nem tűnnek túl nagy eltérésnek, ám akkoriban igen jelentős összegnek számítottak.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
