Vegyi anyagok tárolására használt területeken, vagy például utak, vasutak mentén, ahol ilyen szereket szállítanak, előfordulhat, hogy baj történik: az olaj a talajba kerül. Ilyenkor szükség van a kármentesítésre, amit ma még Magyarországon is leggyakrabban talajcserével oldanak meg. Az olaj alapú, vagy más szénhidrogént tartalmazó szennyeződések eltakarítására már a hatvanas évek óta "háziasított" baktériumokat is használnak külföldön, amelyek szószerint megeszik a más élőlényekre káros anyagokat. A speciálisan kitenyésztett mikroorganizmusoknak mint minden élő szervezetnek – szénre és energiára van szükségük, csak ezt ezek az élőlények az olajból "vonják ki".
Éltető levegőt kapnak
A szegedi kutatókból álló Green Controll Bt. ezt a módszert fejlesztette tovább, három éves kutatómunka segítségével. "A mi eljárásunk lényege, hogy megkönnyítjük a baktériumok oxigénhez jutását, így azok gyorsabban végeznek a szennyeződés feldolgozásával" - mondta az mfor.hu-nak dr. Vesselényi István, a kutatás vezetője.
A folyamat úgy zajlik, hogy nemcsak a baktériumokat juttatják a földbe, hanem utánuk egy környezetbaráttá szelídített vegyszertípust - peroxid alapú anyagot - is "befecskendeznek" a talajvízbe. "Így szabadul fel az az optimalizált oxigénmennyiség, amely elkezd a föld felszíne felé szivárogni, pont oda ahol az organizmusok tevékenykednek. Ők pedig nagyon örülnek, ha kapnak egy kis éltető levegőt, és így gyorsabban tudnak dolgozni" - magyarázta Vesselényi István.
A szegediek módszerét használó vállalatok az új eljárással időt és pénzt takaríthatnak meg a jövőben. Az alkalmazáshoz ráadásul nincs szükség nagyobb földmunkákra, mindössze speciális kutakat kell kialakítani, amin keresztül a baktériumok és a peroxid a talajba jut - az eljárás tehát ott sikeres lehet, ahol a kis hely miatt nem tudnak nagy munkagépek megjelenni.
A módszer egyébként nem más, mint két korábbi, de önálló eljárás kombinálása, továbbfejlesztése és optimalizálása. Annak ellenére, hogy ezt a megoldást még sehol nem használják, nem klasszikus találmányról van szó, ezért szabadalommal nem védhető. "A cégünk tulajdona maga a know-how, ezt kívánjuk értékesíteni" - fejtette ki dr. Vesselényi István.
Szerencse is kellett
A Green Controll Bt. egyébként nem klasszikus spin-off vállalkozás, tehát nem azért hívták életre, hogy – akár véletlenül is megszülető - egyetemi és kutatóintézeti eredményeket hasznosítsanak. Dr. Vesselényi István elmondta, hogy a cég úgynevezett start-up vállalkozás, azaz a kutatóknak volt egy eredeti ötlete, és ennek a megvalósításhoz fogtak vállalkozásba. A szükséges kutatásokat, Szegeden, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézetével együttműködve végezték el.
Az eltelt három év alatt ugyanakkor nekik is szembe kellett nézniük a magyar innováció rákfenéivel. "Részben a szerencsén is múlt, hogy eddig eljutottunk", mondta a kutató, aki hozzátette: még 2005-ben pályáztak és nyertek a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programon (GVOP) közel huszonöt millió forintot, három éves időtartamra.
Spanyol érdeklődők
"Elég feszes volt a tempó, nem tudom mit tettünk volna, ha közbejön valami, például kiderül, hogy új kísérletekre van szükség, és így hosszabbra nyúlnak a kutatások a tervezettnél" - fejtette ki. Véleménye szerint kockázati tőkebefektetőt nehezen találtak volna, mert itthon még nehézkesen működik az a rendszer, ami a "pénzembereket" és a kutatókat összehozza.
A kisvállalkozás mindenesetre túlélte a kezdeti nehézségeket, és hamarosan megjelenik a piacon is. Először saját maguk végeznek majd kármentesítést Magyarországon, már júniusban el is kezdik a munkát. "Az ebből befolyó összeg jól jön a cégnek, de a továbblépéshez kevés" - árulta el a kutatás vezetője. Ezért továbbra is kockázati tőkebefektetőkre vadásznak, de nyitottak a szakmai együttműködésekre is.
Dr. Vesselényi István szerint ez úgy valósulhatna meg a gyakorlatban, hogy a területen dolgozó nagyobb vállalat rendszeresen alkalmazza cégüket kármentesítési munkák elvégzésére, sőt - a jövendő haszon reményében - további kutatásokat is finanszíroz, például klórozott szénhidrogének vagy növényvédő vegyszerek kármentesítési technológiájának kidolgozására. A szakember azt is elmondta, hogy ilyen, szakmai együttműködés már kibontakozóban van: egy spanyol kutatóintézet érdeklődött az új módszer és annak továbbfejlesztése iránt.
L. Nagy Gábor
