Már a 19. század elején felvetődött, hogy meg kellene ünnepelni a munkát, amikor is egyre nagyobb jogokat harcoltak ki maguknak a szakszervezetek a munkásmozgalmak révén. 1817-ben Robert Owen volt az, aki először kiállt a munkások érdekei mellett, többek között a munkaidő csökkentését követelte, érvként pedig azt hozta fel, hogy a korábbi 14-16 óra helyett már 10 órás munkaidő mellett is nyereséges tud lenni egy gyár.
A munka ünnepének közvetlen előzménye és kiváltója végül az 1886. május elsején rendezett chicagói háromnapos sztrájk volt, ahol szintén a nyolcórás munkaidő bevezetéséért vonultak fel a dolgozók. Az esemény azonban nem volt problémáktól mentes. Május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek pedig négy ember esett áldozatául. A másnapi, a Haymarket térre összehívott tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. Megtorlásul nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek.
Mivel világszerte nagy felháborodást keltettek az események, egy évre rá megemlékezéseket tartottak május elsején. Az 1889-ben megalakult II. Internacionálé kongresszusa pedig úgy döntött, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak a nyolcórás munkaidő bevezetése és a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében. Ebben az évben volt hazánkban is először tömegdemonstráció. Egy évvel később az Internacionálé hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánította május elsejét.
Az I. világháború alatt Magyarországon megtiltották az ünnep megtartását, 1919-ben a Tanácsköztársaság kormánya viszont hivatalosan is megünnepli. A világháború után több országban - Magyarországon 1945 után - munkaszüneti nap lett.
Május elseje a 20. században fokozatosan vált szocialista ünneppé, elsősorban a Szovjetunióban és a volt szocialista országokban lett nemzeti ünnep. Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták a szocialista blokkban, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. A kommunista rendszerek bukása után pedig a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával sok helyütt majálisokat rendeznek ezen a napon.
Május 1-jéhez ugyanakkor több más fontos esemény is kötődik, hiszen például 2004-ben ezen a napon lett Magyarország az Európai Unió teljes körű tagja. Katolikus ünnep is ez a nap, Munkás Szent József, a munkások védőszentjének napja, és 213 éve ezen a napon született Landerer Lajos nyomdász is, aki az 1848-as szabadságharc idején kinyomtatta a Nemzeti dalt. Ezek mellett 1881-ben május elsején kezdett működni Puskás Tivadar találmánya, az első budapesti Telefonközpont. A Magyar Televízió 1957-ben ezen a napon kezdte meg hivatalosan a működését.
mfor.hu
