Akácz, Dió-, Eper- Gesztenye-, Hárs, Tölgy- és Fenyőfa épp úgy szerepelt a XIX századi boltcégéreken, mint Bokréta, Liliom, Nefelejcs, Rózsa és Muskátli. De akadt egy-két furcsa növényhez címzett boltocska is: jelesül a Csalánról és a Retekről elnevezett korcsma.
Utóbbi kettő a rossz nyelvek szerint az ott mért bor minőségére utalt - talán az egyikben csípős, a másikban furcsa szagokkal ékes nedűt szolgáltak fel.
Próféták és halak
A vendéglők általában előkelőbb jeleket választottak maguknak: például Angyal, Apostol, Próféta, Remete, Szent, Doktor, Filozófus, Trombitás, Vadász, Herceg, Jurátus, Hableány és Vitéz.
A merészebb tulajdonosok a Bohémhez, a Gigerlihez, az Ördöghöz, illetve a sokatmondó Orvvadászhoz címezték boltjukat – de kijutott a póriasabb foglalkozásoknak is: Kéményseprő, Kézbesítő, Kőműves, Pintér és Pintérlegény, Kőrajzoló, Tehén- és Ökörhajcsár épp úgy szerepelt az elnevezések között, mint Birkapásztor, Gyümölcsös, Bőrcserző, Szárvágó vagy Kőrajzoló.
Természetesen eleink fantáziája hasonlóképp dolgozott, mint a miénk: akadt Budapesten Öt Korsó, Hat Hal, Hét Április, Hét Rózsa, Hét Választó, Hét Bagoly, Hét Vezér, Nagy Nyolcas, Tizenkét Égi Csillag, Száz Galamb és Nyolc Székek vendéglő is.
Volt ezen túl egy különlegesen tréfás hely is, amely Három Majom névre hallgatott. Igaz, a cégéren az említett állatból csak kettő szerepelt, míg a harmadikat a kedves vevő a nagy bejárati ajtó mellé felszerelt tükörben tudta fölfedezni...
Öreg és pokol
A jelzők közül a legnépszerűbb a magyar volt, de szép számmal találhatunk szép, víg, tarka, nemzeti, öreg, régi, polgári, ó- és új kitételeket is. Különleges, szinte Krúdy Gyulás hangulatot idéznek a Kék (esetleg Vörös vagy Tarka) Macska, Kék Kakas, Kék Flaskó, Kék Egér és a Két Kék Bakkecske nevek.
A Pokol Vendéglő vagy a kihívóan Halálfőhöz szóló firma azonban még a kortársaknál is kicsapta a biztosítékot, így merész (vagy jó humorú - nézőpont kérdése) vendégek hiányában nem is éltek sokáig.
Ugyanakkor az Amor Terem magáért beszél, de a Bacchus Pince vagy a Gourmand funkcióját sem kellene sokáig találgatnunk.
A Tocsogótól a Dagadt Lóig
Őseink a vidámságért sem mentek a szomszédba, ha nevet kellett adniuk egy-egy üzletnek.
Példaként említsük meg a Diogenész Hordája, Három Csőrű Kacsa, Serpocsolya, Szemétdombhoz, Gyere be!, Tökfilkó, Tocsogó, Utolsó Fillér, Víg Agglegény, Vidám Hóhér, Karón Varjú, Kutyakaparó, Kutyapecér, Nyakigláb, Törik-szakad, Körülpiszkos, Kövér Tetű, Dagadt Ló, Urimuri, Itt a fészek, keresd meg a sast, Jóborivó Laci Bácsihoz, Kedélyes Pistihez és Pitykés Közlegényhez címzett jó (vagy rossz) hírű, vidámságtól és zenétől hangos (bűn)tanyákat.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
