A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az 1944-es Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján jött létre a második világháború után, azonban ténylegesen 1947 márciusában kezdte meg a működését, a szervezetnek akkor 45 tagja volt. A nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.
A szervezet létszáma az ötvenes és a hatvanas években nőtt dinamikusan, amikor sok afrikai ország függetlenné vált és kérte felvételét. A hidegháború azonban visszavetette a taglétszám növekedését, mivel a szocialista blokk országainak többsége nem csatlakozott, ők az IMF helyett a KGST keretei között működtek együtt. 2010-ben 187 tagja volt a Valutaalapnak, vagyis mostanra a világ szinte minden országa csatlakozott a szervezethez. A legjelentősebb ország Kuba és Kína, mely nem tagja ma sem az IMF-nek, a kommunista ország 1964-ben lépett ki. Mellette Észak-Korea, Andorra, Monaco, Liechtenstein, Nauru és Dél-Szudán az a hat ENSZ-tagállam, mely az IMF-nek nem tagja.
Az IMF-nek megalapítása óta folyamatosan európai, jellemzően francia elnöke van. Christine Lagarde jelenlegi elnök a 65 év tizenegyedik vezetője és az ötödik francia a szervezet élén. Az IMF élén a Kormányzótanács áll, melynek a tagországok által kinevezett kormányzók és kormányzóhelyettesek a tagjai. Évente egy alkalommal a Közgyűlésen dönt a felmerülő kérdésekben. A Kormányzótanács választja a vezérigazgatót 5 évre – aki egyben a 22 tagú Ügyvezető Igazgatóság elnöke –, valamint meghatározza a különféle feladatokat ellátó állandó és ad hoc bizottság ok hatáskörét.
A Valutaalapban a legnagyobb szavazati súllyal az Egyesült Államok rendelkezik, a 16,74 százalékos arányuk több mint kétszerese a második Japán 6,01 százalékos szavazati arányának. A harmadik legnagyobb súllyal Németország, míg a negyedikkel Franciaország bír.
A huszadik század végén a "békeidőkben" többször felvetődött nemzetközi szinten is az IMF megszüntetése, mivel sokan úgy látták, hogy nincs rá szükség. Azonban a 2008-ban kirobbant válság rávilágított arra, hogy szükség van egy olyan világszervezetre, mely átmenetileg kisegíti a bajba jutott országokat. Persze az elmúlt négy évben a Valutaalap rengeteg kritikát is kapott, a leggyakrabban azt vetik a szemére, hogy olyan feltételeket szab a kölcsönöknek, melyek "klasszikus" megszorításnak tekinthetők, így rontják a növekedési képességet és még nehezebb helyzetbe hozzák az eladósodott országokat.
Hazánk 1982 óta tagja a szervezetnek, azóta többször is kaptunk készenléti hitelt a szervezettől. 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitelmegállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, a program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. 2008 őszén a kirobbant gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány összesen 20 milliárd eurós kölcsönt kapott, aminek a nagy részét az IMF adta. A hitelt tavaly kezdtük el visszafizetni, azonban a kormány máris újabb tárgyalásokat kezdeményezett egy másik hitelkeretről egyfajta biztonsági hálóként.
mfor.hu
