Azoknál a vállalkozásoknál ugyanis, ahol a devizás ügyletek nagyságrendje kiemelkedő, a jelentős ingadozást mutató forintárfolyamok lényegesen eltéríthetik a számviteli eredményt a tervezettől, illetve a társasági adóalaptól, így arra nem árt figyelnünk annak érdekében, hogy elkerüljük az adóhiányt, illetőleg a bírságot.
A társasági adóalapban ezért az árfolyam különbözetek hatását néhány esetben semlegesíteni lehet, mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere.
Így tehát ha az üzleti év során a vállalkozás a devizában fennálló bejelentett részesedése kapcsán árfolyamveszteséget, vagy árfolyamnyereséget számol el, ennek hatását a szolidaritási adó alapjában semlegesíteni kell. A vállalkozásoknak feltöltési kötelezettsége van, vagyis az év során befizetett adóelőleget az adóévre fizetendő adók összegéig ki kell egészíteniük, méghozzá közvetlenül az üzleti év fordulónapja előtt.
Többen aggályosnak találják a társaságok különadóját, amelynek mértéke az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének pozitív összege után 4 százalék, amelyet 2006. szeptember 1-jétől léptettek hatályba, a 2008. novemberében elfogadott Robin Hood-adó értelmében pedig, a nagy energiaellátó- és kereskedő cégeknek 8 százalék, amelytől a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár.
Mint ismeretes, az októbertől bevezetett új távhő-támogatási rendszert az idén még finanszírozza a költségvetés, a tervek szerint jövőre azonban már a Robin Hood-adóból befolyt bevételből fizetik. A forrást csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni.
A különadó alapját a következő tételek csökkentik: kapott osztalék, külföldi telephelynek betudható külföldön adózott jövedelem, a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások és juttatások és a térítés nélkül kapott szolgáltatások értéke.
Az adóalapot viszont a következő tételekkel kell növelni: a külföldről kapott jövedelem után külföldön megfizetett adó, a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatások, juttatások és a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke.
Az új szabályozás szerint az adózók negyedévenként, egyenlő részletekben előleget kötelesek fizetni, amelyet az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható adókötelezettség teljes összegére ki kell egészíteni.
A különadót egy társaságnak akkor is fizetnie kell, ha egyébként adókedvezmény igénybevételére jogosult.
Néhányan indítványozták az adónem megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál, mondván, hogy az sérti a jogegyenlőséget.
A taláros testület érvelése szerint azonban az, hogy a törvény által egységesen kezelt adóalanyok megterhelése azonosan számított adóalap és egységes adómérték mellett összegszerűen nem azonos, vagyis a fizetendő különadó egyeseknél alacsonyabb, másoknál magasabb összegű, az egyes adóalanyok jövedelmi, vagyoni viszonyaira visszavezethető adóteher-viselési képességgel függ össze, ez pedig összhangban van az Alkotmánnyal.
