Ennek kiváló példája a róka és szőlő példázata: a róka szeretné elérni a szőlőt, de nem tudja, és ezért inkább bemeséli magának, hogy "savanyú a szőlő". A másik kiváló példája ennek, amikor felépítünk egy gazdaságpolitikai hitrendszert, ám a bejövő információk alapján ez a hitrendszer tévesnek bizonyul, akkor ahelyett, hogy elfogadnánk, hogy tévedtünk, külső tényezőkre fogunk mindent, vagy azt mondjuk, hogy valójában amit el szerettünk volna érni az nem is olyan fontos.
Például:
"A forintárfolyam ma jól láthatóan nem a gazdaságpolitikára reflektál, hanem a közeljövőben megkezdődő tárgyalásokra a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval"
(pedig bizony pont a gazdaságpolitikára reflektál a forint, a gazdaságpolitika által okozott bizonytalanságokra és veszélyekre)
vagy:
Pleschinger: "Nem lenne tragédia, ha nem születne IMF-megállapodás"
vagy:
Mivel Magyarországon minden szuper jó, így semmi sem indokolja, nem is indokolhatja a forint és az állampapírok gyengülését (alapelképzelés), ám mivel azok láthatóan mégis gyengülnek (kognitív disszonancia), ezért ezt valahogy kezelni (redukálni) kell, tehát megvan a megoldás:
<Matolcsy> úgy látja, "mintha hadműveletek folynának Magyarország ellen". - nyilván, mi más is történhetne, hiszen ha minden jó, de a gonosz spekulánsok mégis bántják a piacot, akkor ennek csakis egy oka lehet: összehangolt támadás. Természetesen.
A hazai gazdaságpolitika zsákutcába kormányozta magát és most, hogy a valósággal való szembesülés során kiderült, hogy tévúton járnak, ezt nem hajlandók elismerni, hanem önmagukat becsapva tovább erőltetik elképzeléseiket. Zajlik a kognitív disszonancia redukciója...
Mielőtt persze az általam igen kevéssé ismert területekre tévednénk, felejtsük el a fentieket és inkább nézzük mi történt szerdán: forint 320 felett, állampapírhozamok tovább kúsznak fel. A kormányzat láthatóan azt gondolja, hogy újabb IMF hitelek nélkül is sokáig húzhatja. Min alapszik ez a feltevés? Mivel az MNB-nek jó bőven van devizatartaléka, logikus annak feltételezése, hogy a kormányzat kölcsönkérheti/elveheti/kisajátíthatja a jegybanki tartalékot, és abból nyugodtan visszafizetheti a devizaadósság éppen lejáró részét. Ezért mondják azt, hogy nem is olyan fontos megegyezni az IMF-fel, hiszen nyugodtan ki tudjuk őket, meg a többi hitelezőnket is fizetni (devizakötvények tulajdonosait) nem csak hogy idén, de akár jövőre is. Ez matematikailag igaz állítás, de szokás szerint megint csak az elsőkörös hatásokat veszi figyelembe a többit nem. Tehát tény, hogy a jegybank tartalékait valamilyen módon el lehet venni, az is tény, hogy ebből lehet adósságot visszafizetni, tehát Magyarország fizikailag képes IMF segítség nélkül fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.
Illetve képes lenne, ha a fenti események nem okoznának egy csomó egyéb változást. A jegybank függetlenségének teljes felfüggesztését jelentő tartalékelkobzás (bármilyen formában is valósítsák meg) az alábbiakkal járhat: EU-ból való kipenderítés (=nuku pályázati pénz), EU-támogatások felfüggesztése(=10000 kombájn blokád alá veszi az utakat, mivel gondolom hogy az éves 3-400 mrd Ft támogatás hiányozni fog a gazdáknak), nemzetközi kiközösítés, lakossági tőkemenekítés felgyorsulása.
A legutóbbi a legkomolyabb, hiszen ez önmagában is be tudja dönteni szinte bármelyik országot. Nem biztos, hogy nagy szükségünk van rá.
