Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak versenyképességi ügyekkel foglalkozó miniszterei pénteken Brüsszelben az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre (EIT) vonatkozó szabályozást, így az uniós kutatások koordinálásával is megbízott központ jövőre minden bizonnyal megkezdheti működését. Továbbra sem dőlt el ugyanakkor, hogy hol lesz az intézet székhelye - Magyarország egyike a három esélyes EU-tagországnak.
A központ létrehozása az Európai Bizottság jelenlegi elnökének, José Manuel Durao Barrosonak az ötlete volt, aki még azt szerette volna, ha világszínvonalú, az amerikai technológiai intézetnek megfelelő kutatási centrum jön létre. Az uniós vitákban azonban a nagyszabású tervekből a tagországok és az Európai Parlament jelentősen lefaragtak, így most már inkább csak egy koordináló szervről van szó, amely az egyetemek és privát kutatóközpontok közti munka összehangolását végzi.
Az intézet egyelőre három terület, a klímaváltozás, a megújítható energiák és az információs technológiák következő generációjáénak kutatásában indíthat programot. Az EIT költségvetésére egyelőre 308,7 millió euró jut, és nem kizárt, hogy az fogja eldönteni a székhely kérdését, melyik jelentkező tagország vállal arányosan nagyobb hozzájárulást.
Budapest mellett Ausztria és a lengyelországi Wroclaw van versenyben a székhelyért. Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy Magyarország december elejére valószínűleg már kormányhatározattal is rendelkezik az intézet adminisztratív székhelyének befogadásáról. Mint rámutatott, az ETI székhelye nem pályázaton dől el, hanem egy bizottság dönt majd róla, és a magyar sikert elsősorban jó lobbizással lehet elősegíteni.
A magyar illetékes egyúttal jó hírnek nevezte, hogy várhatóan a jövő év elején az Európai Parlament második olvasatban is dönt az ügyben. A szavazáson nagy meglepetés nem várható, miután a most jóváhagyott szabályozás lényegében ugyanaz, amelyet az EP fogadott el szeptember eleji első voksolásán.
Az intézet létrehozását az is indokolja, hogy a kutatásfejlesztés finanszírozásában az unió jelentősen elmarad versenytársaitól. A hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva az ilyen típusú kiadások 2003-ban az EU 25 tagállamában 1,92 százalékot tettek ki, miközben az Egyesült Államokban 2,59, Japánban pedig 3,15 százalék volt ez az arány. Eddig mindössze két EU-tagállam, Svédország és Finnország teljesítette azt a célkitűzést, amely szerint a GDP 3 százalékát kellene erre a területre költeni.
