Hétfőn közölték az Urban Institute és a Virginiai Egyetem közös tanulmányát, mely szerint egy 10 százalékos adó kivetésével 10 év alatt 522 milliárd bevételhez juthatna az amerikai költségvetés a tervezett zsíradóból, míg ha 20 százalék lenne az adó, akkor 937 milliárd dollár lehetne a bevétel. A cégek természetesen tiltakoznak az újabb sarc ellen, viszont Obamának valahonnan pénzt kell szereznie az egészségügy reformjára.
Évi 200 milliárd dollárba kerül az elhízás
A szakemberek szerint a zsíradó ötletének azért van létjogosultsága, mert 2015-re az amerikai felnőttek 40 százaléka túlsúlyos lesz, ez pedig évente több mint 200 milliárd dolláros többletköltséget jelent a költségvetésnek a megnövekedett egészségügyi kiadások miatt. Ezt az összeget lehetne részben kompenzálni az adóból befolyó pénzzel.
"Ha az adó a legjobb elrettentő eszköz a cégek számára, akkor azt kell alkalmaznunk" - vélekedik Dr Arthur Garson, a tanulmány egyik szerzője, aki jelenleg a Virginiai Egyetem professzora.
Az amerikai törvényhozók egyelőre bizonytalanok az új adónemmel kapcsolatban, azonban valahonnan kénytelenek lesznek előtermeteni az egészségügyi reform 1000 milliárd dollárosra becsült költségét. A reform azonban egyelőre holtpontra jutott, így valószínűleg augusztus előtt nem veszik napirendre az egészségügy átalakítását. A képviselők egy csoportja a zsíradóval kapcsolatban egyelőre úgy vélekedik, hogy nem kellően kidolgozott a javaslat. Korábban szó volt arról is, hogy csak az üdítőital-gyártókra vetnének ki hasonló különadót.
Tiltakoznak a cégek
Az egészségügyi reform késlekedése időt ad azoknak a lobbiköröknek, melyek szeretnék megtorpedózni az újabb adó ötletét - írja a Forbes. A közelmúltban jött létre például az Amerikaiak az Élemiszeradók Ellen nevű szervezet, mely iparági szövetségeket és önálló cégeket tömörít. A mozgalom tagja többek között az Amerikai Étteremszövetség, a Dr Pepper üdítőitalt gyártó cég vagy a Domino's Pizza.
A szervezet több millió dolláros kampánnyal próbálja meggyőzni a kongresszusi képviselőket az új adónem szükségtelenségéről. A tömörülés reklámkampánya egy boldog amerikai családot ábrázol, akik szerint a Kongresszus nem vethet ki adókat az élvezeti cikkekre. "Mindannyian javítani akarjuk egészségünket, azonban ezen nem adókkal lehet segíteni, hanem például oktatással, testmozgással és diétával" - szól a kampány fő üzenete.
Kevin Keane, az Amerikai Üdítőitalgyártók Szövetségének alelnöke szerint egy esetleges különadó súlyosan érintené az iparágat, és igazságtalan lenne a cégekkel szemben. A szakember emlékeztetett arra, hogy jelenleg két amerikai államban, Nyugat-Virginiában és Arkansasban létezik különadó az üdítőkre, és ezek ötödik illetve hatodik helyen állnak a legtöbb elhízott embert felvonultató államok listáján.
Ki dönti el, mi egészséges?
Az idézett tanulmány szerint az adó kivetése a brit kormány modelljén alapulhatna: a növényi összetevők, a rostok és a fehérje alapján lehetne eldönteni, hogy egy étel a napi ajánlott kalória, telítetlen zsír, só és cukorszükséglet mekkora részét tartalmazza.
A fenti osztályozás alapján három kategóriát különböztetnének meg: az egészséges ételeket, mint például a tésztafélék, a grillezett csirkemell, vagy a zsírszegény joghurt, a közepesen egészséges ételeket, mint például a pattogatott kukorica és a tej, illetve az egészségtelen ételeket, mint az édességek, az üdítők, vagy például a sajtburger.
Hogy a fogyasztók is meg tudják különböztetni a kategóriákat, az egészségtelen ételek piros matricát kapnának, míg a közepesen egészséges és az egészséges élelmiszerekre sárga, illetve zöld matrica kerülne.
