4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Habár az EU és az IMF még bizakodó, a legtöbb piaci szereplő nem hisz abban, hogy a görögök elkerülhetnék a további csődöt, hogy a jelenlegi "önkéntes"* veszteségleírás elegendő és hogy benn tudnának maradni az euróövezetben. Habár a belső társadalmi ellenállás miatt valóban jó esély van arra, hogy a görögök egyszercsak fellázadnak és inkább kilépnek az euróövezetből (hasonlóan az argentinokhoz 2001-2002-ben), azonban matematikailag már egyáltalán nincsenek menthetetlen helyzetben.

Ha a lakosság már nem bírja a további megszorításokat és inkább kilép az övezetből, akkor azzal valószínűleg még egy-két negyedévnyi mélyrepülés és nagyon gyors szegényedés után (a drachma bevezetésével a lakosság jelentős részének valószínűleg 30-60% közötti reálbércsökkenéssel kellene szembesülnie!!!) a gazdaság fellendülne. A görögök problémája ugyanis nemcsak a megszorítások által generált recesszió (majd ebből következő újabb megszorítás) hanem a bizalom elpárolgása is: amíg nem lehet tudni mi a végkifejlet addig senki nem ruház be és mindenki menekíti a pénzt. Egy leértékelés után ennek már nem lenne értelme, befejeződne a tőkemenekítés (mivel megszűnne a konvertibilitás) és lassan visszatérne a bizalom.

Mi az alternatíva? Az IMF/EU program követése. Habár sokan azt mondják, hogy ez reménytelen, én egyáltalán nem így látom - legfőképp amiatt, hogy a görögök most már tényleg nagyon olcsón kapják a hitelt. Ha a következő 1-2 év megszorításait kibírja a lakosság, akkor az adósság csökkenő pályára kerülhet, ráadásul sokkal gyorsabban csökkenőre, mint ahogy a hivatalos szervek számolják. Habár az előző (lázadás, kilépés, drachmásítás, összeomlás, feltámadás) verzió még mindig esélyes, nézzük azért meg mit értek eddig el a görögök és mire juthatnak ha végrehajtják a programot?

A 2009-es 38,1%-ról 40,7%-ra emelték a bevételeket (a GDP %-ban), miközben a (kamat nélküli) kiadásokat 48,1%-ról 42,6%-ra csökkentették - azaz az elsődleges egyenlegük -10%-ról -2%-ra csökkent. Hatalmas eredmény, habár hatalmas áldozattal járt. A nemzetközi szervezetek és elemzők eddig túl optimisták voltak, most azonban kezdenek átesni a ló túlsó  oldalára: igen komoly GDP-csökkenést látnak idénre is, ám a bejelentett intézkedések alapján az elsődleges egyenleg 2012-ben még így, 3-4%-os recesszióval együtt is nullába kerülhet, azaz egyensúlyba kerül a költségvetés (kamatok nélkül). A kamatokat pedig épp most vitték le nekik, mind a magán mind az állami szektor, és így kb. átlagosan 3,5%-ot fognak a hiteleikre fizetni, ami alacsonyabb a legtöbb európai országénál. Ilyen alacsony kamatok mellett nem kell túl nagy növekedés és erőfeszítés ahhoz, hogy az adósság elkezdjen csökkenni.

Ha azzal számolunk, hogy még jövőre is enyhe recesszióban lesz a gazdaság, azután pedig éves 1-2% infláció mellett éves 1-2%-ot növekszik (ami a mély recesszió után nem túl nagy elvárás) és sikerül 15 milliárd eurónyi vagyont privatizálniuk 2013 és 2015 között (szintén nem tűnik kivitelezhetetlennek), valamint 2014-ig nominálisan rögzítik a kiadásokat (béreket is) utána pedig az infláció szintjével emelik évente, akkor az adósság 2020-ra 104%-ra csökken, ami jóval alacsonyabb, mint az IMF/EU előrejelzése - ez utóbbi némiképp 120% felett van.

Mint látszik, a fenti szcenárióban 1-2 évig még recesszióval és utána is csak lassú növekedéssel számoltam, de az igen alacsony kamatszint miatt (feltételeztem, hogy az "önkéntes" adósságcsere kényszerített lesz, a teljes magánadósság lecserélésre kerül) így is csökkenhet a GDP-arányos adósság.

Úgy gondolom, hogy 2009-10-11-ben nem nagyon vették figyelembe a megszorítások gazdaságlassító hatását (erről többször írtam is) és túl optimista képet festettek Görögországról az elemzők, most azonban túl pesszimistává váltak, elképzelni sem tudják, hogy valahogy a görögök ezt túlélik - habár matematikailag egyáltalán nem lehetetlen. Nem gondolom, hogy nagyon könnyű helyzetben vannak a hellének, de ha a lakosság hajlandó a következő 2 évet is végigszenvedni (és ez bizony nagy kérdés) akkor sikeres lehet az EU programja és nagyon lassan kimászhatnak a bajból...

*körülbelül annyira önkéntes, mint a magyar bankok részvétele volt a végtörlesztésben. Egyébként a struktúra némiképp hasonló, a hitelezőket a veszteségeik egy részének leírására kényszerítik állami erővel...

---------

egyébként látszik a mellékelt dokumentumból is, hogy a minden egyes cikkben beharangozott 2020-ra elérendő 120%-os eladósodottság teljesen téves számításon alapszik:

//av.r.ftdata.co.uk/files/2012/02/Greece-DSA.pdf

mivel (lásd a táblázatokat a végén) egyáltalán nem számol azzal, hogy idén a kényszerített önkéntes csere segítségével AZONNAL 50%ponttal csökken az eladósodottság! Tehát a mindenki által citált 120%-os szám egyáltalán nem veszi figyelembe a PSI hatását, tehát teljesen téves...

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!