Ehhez nagyon alap szinten meg kell néznünk, hogy működik a bankrendszer.
Egy bank alapvetően úgy működik, hogy begyűjt egy csomó betétet és ezt kihitelezi. Természetesen van saját vagyona is, de az töredéke, mondjuk tizede a betétállományának. Hogy néz ki egy ilyen bank tehát?
Van mondjuk 100 forint saját vagyona (ez a tulajdonosaitól, részvényeseitől származik) és betesznek hozzá betétesek 900 Ft-ot. A bank ki is hitelezik a teljes rendelkezésre 1000 forintot (itt most erősen egyszerűsítek, de fogadjuk el egyelőre, a lényegen nem változtat, hogy nem teljesen pontos minden). Tehát 900 Ft a betétesek pénze (betét),100 Ft saját vagyon (ez a részvényeseket illeti), 1000 Ft hitel. Figyeljük meg, hogy a betétek visszafizetésének garanciája az a hitelekből befolyó pénz!
Miivel a bankok alapfunkciója, hogy a rövidlejáratú lakossági megtakarításokat hosszúlejáratú hitelekké konvertálják, és ezen szeretnének keresni, ezért jellemzően a betétekre kevesebbet fizetnek mint amennyit a hitelkamatokra felszámítanak. Tehát mondjuk 5%-ot adnak a betétekre, és 8%-os kamatot szednek be a hitelek után. Ha tehát most eltekintünk (a jellemzően nem alacsony) működési költségektől, akkor a bankunk kifizet a betéteseinek évente 5%*900 Ft = 45 Ft-ot, és beszed a hitelek után 1000*8% = 80 Ft-ot, így a bank éves nyeresége 35 Ft, ami nagyon tisztes eredmény a bank saját vagyonára (100 Ft) vetítve. Örülnek a részvényesek, ők ezt elméletileg megkaphatják osztalékba ha semmi nem változik. Mi történik azonban, ha kiderül, hogy a hitelek 1/10-edét nem tudják visszafizetni a kölcsönvevők?
Megint csak egyszerűsítve az történik, hogy ekkor a bank elveszíti a 100 Ft-nyi saját tőkéjét, mivel innentől már csak 900 Ft hitelkihelyezése van, és ez adja a fedezetét a 900 Ft betétnek. Ha az összes hitelt (900) visszafizetik, akkor az összes betétest (900) ki lehet fizetni, és nem marad semmi más. Mi történik azonban ha kiderül, hogy nem a hitelek 1/10-e dől be teljesen, hanem mondjuk a fele? Ekkor a 900 Ft betéttel szemben 500 Ft hitel fog állni, ami elég nagy baj, mert a betéteseket nem tudjuk kifizetni. Ahhoz, hogy ki tudjuk őket fizetni valakinek tényszerűen be kell raknia a bankba 400 Ft készpénzt. Csakis így lesz elég fedezet a betétesek kifizetésére. Hiszen ha visszafizetik az 500 Ft hitelt, és még befolyik 400 Ft "valahonnan", akkor pont ki tudjuk fizetni a 900 forint betétest.
Itt szokott felbukkanni a kérdés, hogy ezt a pénzt ki fizesse be? A "jó" hír az, hogy ezt majdnem minden esetben megteszi az állam. Miért? Azért mert ha a betétesek nem kapják vissza a betétjeiket az totális gazdasági káoszt okoz, nem tudnak a cégek fizetést adni (akiknek az adott banknál volt a bankszámlája), szállítóikat fizetni; elvesznek a lakossági megtakarítások, ami miatt összeomlik a fogyasztás, ami recessziót, mély válságot okoz, stb. A bankcsőd olyan mint a medve: nem játék. Az államok tudják, hogy a bankbedőlés dominóhatást okozhat, és az egész gazdaságot magával ránthatja, ezért a legritkább esetben engedik, hogy egy számottevő nagyságú bank csődbe menjen (kicsikkel, amelyek nem jelentenek rendszerkockázatot megeshet, de a 100 000 euró alatti betéteket ott a betétbiztosítás is gond nélkül kifizeti, tehát csak nagybetéteseik kerülhetnek bajba). Egyszerűen túl veszélyes lenne. Az állam emiatt - ha tudja - minden esetben megpróbálja megmenteni a bankjait, különösen a nagyobbakat, amelyek tényleg túl nagyok ahhoz, hogy tönkremenjenek (too big to fail). Nincs olyan épeszű gazdasági vezetés, amely hagyná bedőlni egy nagybankját, ha meg tudja menteni.
A bankmentés klasszikus menete az, hogy az állam valahonnan pénzt szerez (külföldi hitel, állampapírkibocsátás) és ebből beteszi a bankba a hiányzó összeget, jellemzően közben a bank tulajdonosává is válik - tehát ettől az államadósság megugrik (aztán pár év múlva a bankot privatizálja, amit jópár év múlva megint megment majd). A kapitalista világban 20-50 évente majdnem minden országban van bankválság, ami jellemzően állami kimentéssel ér véget. Ciprus esetében a baj az volt, hogy bankszektora olyan nagymértékűre hízott, olyan sok pénzt kellett volna "betolni", hogy a ciprusi állam végletes eladósodásához vezetett volna, ha kimentik az összes betétest, olyan mértékű adósságot kellett volna a nyakukba venni, ami szinte visszafizethetetlen. Ezért döntöttek a betétesek megsarcolása mellett. Nem volt más választásuk (egyébként szinte biztos hogy ezután 10-30%-kal fog csökkenni Ciprus GDP-je, és mély depresszió lesz a gazdaságban, de ennek, és az EU/IMF által vezényelt kimentés során elkövetett orbitális hibáknak a tárgyalása messzire vezetne).
Ahhoz tehát, hogy a betétek veszélybe kerüljenek arra van szükség, hogy a bankrendszer olyan mértékű hitelezési veszteséget szenvedjen, amit nem tud adósságátvállalással az állam orvosolni. Ehhez az kell, hogy vagy a bankrendszer legyen túl nagy az ország méretéhez képest és/vagy a a hitelek jelentős része rossz hitellé váljon és/vagy a gazdasági vezetés teljesen inkompetens/ostoba legyen és a bankrendszer tőkeellátottsága alacsony legyen.
Magyarországon a gazdasághoz képest nem túl nagy a bankrendszer, és a rossz hitelek nagy részét már leírták, ráadásul nagyon jó a bankrendszer tőkeellátottsága. Így Magyarországon nagyon valószerűtlen, hogy a betéteket bármiféle "haircut", sarc érné, és ez vonatkozik mind a 100 000 euró alatti, mind az afeletti betétekre. Egészen egyszerűen azért, mert a bankrendszer eszközei, saját tőkéje önmagukban is jó fedezetet nyújtanak a betétekre, és ráadásul a magyar állam is be tud segíteni ha kell.
(Folyt köv: Na de Izland milyen jól megoldotta témában)...
