Munkaszüneti napon főszabályként nem kell dolgozni, távolléti díj ugyanakkor (a személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok) azonban, akárcsak szabadság esetén, ilyenkor is jár. Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvét-vasárnap, húsvéthétfő, május 1., pünkösdvasárnap, pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra (ideértve a húsvét- és pünkösdvasárnapot is) esik, az ezen napokon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A munkaügyi miniszter idén több munkanapot "átszervezett", így idén az augusztus 21-i pénteki munkanapot pihenőnappá nyilvánította, amelyet augusztus 29-én szombaton kell ledolgozni. Az előírt munkarend érvényes minden munkáltatóra, a közigazgatási szervekre, közalkalmazottakra és köztisztviselőkre.
Mikor kell dolgozni?
Munkaszüneti napon csak akkor köteles a dolgozó munkát végezni, ha megszakítás nélküli munkarend van egy társaságnál, vagy ha rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve ilyen munkakörben dolgozik.
Megszakítás nélküli munkarendet alkalmazhat a munkáltató, ha
- naponta 6 óránál kevesebb ideig szünetel, vagy
- az évenkénti szünetelés oka kizárólag a technológiai előírások betartása
- társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan
- vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; illetve
- a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.
Rendeltetésük folytán munkaszüneti napokon üzemelnek azok a munkáltatók,
- akik e napon (is) az élet, az egészség, a testi épség és a vagyontárgyak védelme érdekében foglalkoztatják munkavállalóikat
- akiknek szolgáltatásai közvetlenül az ünnepnapokhoz kötődnek (pl. vendéglátás, idegenforgalom, ünnepi rendezvények, stb.).
Munkaszüneti napon, illetve pihenőnapon történő munkavállalás esetén a pótlék 100 százalék. A pótlék mértéke a pihenőnapon végzett túlmunka esetében akkor lehet 50 százalék, ha a munkavállaló a ledolgozott helyett másik pihenőnapot kap.
Más a helyzet akkor, ha egyébként ilyenkor nem működne a munkáltató, de baleset, vagy elemi csapás, súlyos kár, vagy az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély miatt kell túlórára berendelni a munkavállalót. Ebben az esetben a fenti díjazáson túl százszázalékos pótlék, vagy ötven százalékos pótlék, valamint egy másik pihenőnap is jár.
