//www.origo.hu/gazdasag/20120322-rubelkotvenyt-is-piacra-dobhat-az-allam.html
Magyarország - miközben adósságunk nagysága nem kezelhetetlen, mutatóink alapvetően nem rosszak - szép lassan adósságválságba lavírozza magát. A probléma ugyanis az, hogy az ország gazdaságpolitikusai elveszítették a befektetők, finanszírozók bizalmát, és emiatt hazánk csak igen drágán jut hitelhez, erre jó példa volt a csütörtöki forintos állampapír-kibocsátás is:
//www.mfor.hu/cikkek/Masszivan_emelkedo_hozamok_mellett_minimalis_tobbletkibocsatas.html
Igaz, hogy tudtunk eladni állampapírokat, de a fizetendő hozamok szintje elérte a 8,5-9%-ot. Ez teljesen egyértelműen fenntarthatatlan. Jelenleg Magyarország államadóssága nagyjából 20 000 mrd Ft (//akk.hu//kepek/upload/2012/MONIT1202.pdf). Az éves tervezett kamatfizetés idényre 1065 mrd Ft, azaz az átlagos fizetendő kamatszintünk némiképp 5% felett van a teljes adósságállományra vetítve (ez nem kis mértékben a nagyon olcsó IMF-hitel alacsony kamata miatt van ennyire lent!!). Ha folytatjuk a 8-9%-os állampapírok kibocsátását, pláne ha a 3% alatti kamatú IMF-hitelt is lecseréljük 6-7-8%-os devizás kötvényekre (ez a sokszor emlegetett piaci finanszírozásra való áttérés, amelyet én igen erősen ellenzek), akkor végül abba a helyzetbe kerülünk, hogy a teljes adósságra ilyen magas, 8% feletti kamatokat kell kifizetni, és hirtelen a 20 000 milliárd forint adósságunkra nem 1065 hanem 1650 milliárd forintot kell majd kamatba fizetni évente. Ha folytatjuk a magas hozamok melletti kibocsátást, magas kamatszint mellett veszünk fel hitelt, akkor Magyarország előbb-utóbb tönkremegy, mert a jelenleg uralkodó hozamszintek mellett kellene találni éves plusz 600 milliárd forintot kamatra ami rettenetes összeg, a GDP több, mint 2%-a. Szinte lehetetlen.
Ne legyen senkinek kétsége tehát afelől, hogyha Magyarország a jelenlegi úton halad, és nem talál módot arra, hogy levigye a kamatszintet (és ezt az MNB nem tudja megtenni, mert nem az alapkamat számít, hanem az, hogy mennyiért veszik meg a magyar állampapírt), akkor egyre gyorsuló ütemben fog eladósodni, s előbb-utóbb visszafordíthatatlan lesz a folyamat, hiszen ha tovább tart az eladósodás, akkor még inkább megijednek a piacok, és nem 8-9, hanem 9-10, majd 10-11 százalékos hozamot kell fizetni a hitelért, azaz a kamatkiadásaink egyre nőnek, amíg már végül képtelenek leszünk fizetni. A jelenlegi gazdaságpolitika, a drága, piaci finanszírozás erőltetése egyenes út az államcsőd felé. A magyar gazdaság a 8-9%-os hozamszintet nem tudja kitermelni. Minden újabb kötvénykibocsátás, amely ilyen magas szinten történik, újabb lépés a csőd felé. Nincs idő hezitálásra, időhúzásra, blöffölésre, török útra, csak egyetlen megoldás van: a lehető leggyorsabban olcsó finanszírozást szerezni.
Az elveszített gazdaságpolitikai hitelességet (az olcsó hitel feltétele a hitelesség) kétféleképp lehet visszaszerezni, és a finanszírozást olcsóbbá, fenntarthatóbbá tenni: Vagy teljes gazdaságpolitikus-cserét és irányváltást jelentünk be, kredibilis személyekre bízva a gazdasági irányítást, vagy (de a leginkább működőképes megoldás ha nem vagy, hanem ÉS, tehát mindkét feltétel egyszerre valósul meg) az IMF/EU-hoz fordulunk hitelért, és le is hívjuk azt. Ez praktikusan annyit jelent, hogy az IMF a 2012-14 között lejáró hiteleit változatlan kamatszint mellett meghosszabbítja, lejáratát kitolja mondjuk 2017-19-ig, nem kell egyelőre visszafizetni. Ezzel megoldódna a devizafinanszírozás, elindulhatna az MNB-kamatcsökkentés, lemehetne a magyar állampapírok hozama 4-6% közé, és fenntartható maradna az adósságpálya. Ha nem következik be a fenti két feltétel valamelyike, de leginkább mindkettő, akkor Magyarország folytatja a magas hozamok melletti kötvénykibocsátást, ami évről évre nagyobb kamatterhet rak a magyar lakosság nyakába, egészen addig, amíg az kifizethetetlen lesz, és el nem jön az államcsőd. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi verzió minden felelősen gondolkodó magyar számára elfogadhatatlan. Tehát csak egy választás marad..
FRISSÍTÉS:
//www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/jon_az_uj_devizakotveny_megszolaltak_az_elemzok.164673.html
Teljesen egyértelmű a helyzet: azt mondják, hogy szeretnének még "az IMF megállapodás elõtt" kötvényt kibocsátani. De ha már kibocsátottak, akkor meg nem lesz szükség a megállapodásra, mert bõven lesz pénze a magyar államnak (jó drágán persze). De ha tudjuk, hogy csak ezért akarnak kibocsátani, akkor tudjuk, hogy nem lesz IMF megállapodás. Ha meg nem lesz IMF megállapodás, akkor nem mondtak igazat azzal kapcsolatban, hogy "az IMF elõtt" akarnak kibocsátani. Ha pedig ezt tudjuk, akkor ki az az ostoba aki ezt a kibocsátást meg fogja venni? Hiszen éppen azzal kaszálja el a vevõ az IMF megállapodást (ami számára is biztonságot jelentene), hogy megveszi a kibocsátást. Önmegsemmisítõ vétel ez.
Másik nézõpontból: miért lenne olyan buta a magyar állam, hogy 7-8%-on bocsásson ki deviza állampapírt, amikor az IMF megállapodás után várhatóan sokkal olcsóbban tehetné ezt meg, ha meg nem akkor az IMF-tõl 3%-os kamatszint alatt (!!!) vehetne fel pénzt? Csak akkor akarhat most kibocsátani devizakötvényt, ha nem is akar megállapodni. Különben sokmilliárd forint többletköltséget okoz mindannyiunknak.
Akármit is mondanak, itt a török játék folyik november óta, de jó lenne befejezni, mert ez egyre többe fog kerülni minden magyar állampolgárnak. Kicsit olyan a helyzet, mint amikor Fekete János a 80-as években biztosította Kádár elvtársat, hogy ne aggódjon, lesz finanszírozás, õ megoldja. Meg is oldotta, de olyan kamatokkal vettünk fel hitelt, hogy a mai napig is azt nyögjük. Ezt az utat már bejártuk egyszer, máig sem értünk a végére, nem kéne újra rálépni.
Ilyen magas hozamszint mellett felvenni hitelt pénzügyi öngyilkosság Magyarország számára.
