Ezzel az aránnyal ugyan Magyarország a kelet- és közép-európai országokhoz viszonyítva nincs lemaradva, az értékelés a középmezőnybe sorolja hazánkat, ám ha a nyugat-európai vagy még inkább a skandináv országokkal összevetve már szinte behozhatatlannak tűnik a lemaradásunk.
Szlovéniában jóval nagyobb, 8 százalék az elektronikus bankszolgáltatásokat használók száma. Szlovákiában és Csehországban ez az arány a kutatás szerint 1-1 százalék, de a szlovák megkérdezettek 6 százaléka, a csehek 4 százaléka tervezi az elektronikus banktranzakciók használatát. A kelet- és közép-európai „elmaradottságot” jelzi Ausztria eredménye, ahol a felnőtt lakosság 14 százaléka már használja, 7 százaléka pedig a jövőben átáll az elektronikus banki szolgáltatásokra.
A felmérés szerint az e-banki szolgáltatások a régióban a társadalom felső rétegében és a netet otthon használók körében terjednek el leglátványosabban. Ameddig az ügyfelek könnyen megközelíthetik a bankfiókokat, addig az ügyfelek nem kényszerülnek rá az internetes szolgáltatásokra – mondta Alexander Zeh, az intézet kutatója. A szakember szerint abban az esetben, ha a pénzintézetek növelni szeretnék az e-bankolók számát, akkor intenzív reklámkampányba kellene kezdeniük.
Nagyon kevesen használnak e-banking szolgáltatást
Magyarországon egyelőre meglehetősen gyerekcipőben jár az elektronikus banki szolgáltatások használata. Mint a Fessel-GfK Piackutató Intézet adataiból kiderül, a magyar felnőttek mindössze 2 százaléka használja az internetet bankügyleteinek intézésére, és további egy százalék tervezi, hogy igénybe veszi az internetes banki tranzakciókat.
