Hiába ígért a kormányzat átláthat és egyszerű adótörvényeket, a szakértők szerint több kuszasággal kell szembesülni. Többek között az sem egyértelmű, mi alapján határozzák meg, hogy mennyi lesz jövőre a tevékenységre jellemző keresethez kötött minimális járulékalapot, ami az evásoknál kötelező lesz, a többi vállalkozónál pedig az osztalékkivét feltétele.
Arra azonban semmilyen támpontot nem nyújt a jogszabály, hogyan is kell megállapítani ezt a bizonyos tevékenységre jellemző keresetet. Az eredetileg benyújtott törvénytervezetben az állt, hogy az elvárható piaci értéken meghatározott jövedelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által évente összeállított lista alapján kell megállapítani.
Érdekesség, hogy az adótörvény vitája során erősen differenciált rendszer megalkotását tűzték ki a törvényalkotók, hiszen olyan módosító indítvány is érkezett, mely szerint földrajzilag eltérő "járulékalapot" határoztak volna meg. Ez ugyanis azt is megengedte volna, hogy az ÁFSZ listájától lefele is el lehessen térni. A törvény szövegéből ugyanakkor nem csak a földrajzi különbségek kerültek ki, de az ÁFSZ listája is. Hiába hivatkozik ugyanakkor a törvény szövege a minimálbéres jövedelemmegállapítás helyett a jövedelmi viszonyokra, ha ahhoz nem adtak támpontot.
Sajtóhírek szerint az APEH jelenleg külön nem vizsgálja, hogy vállalkozók miért fizetnek esetleg a minimálbér kétszeresénél kisebb összeget, ám egy átfogó revízió esetén ez is gyakran terítékre kerülhet. Mint ismert, a minimálbér kétszeres összege, mint képzett minimális járulékalap 2006. szeptember 1-jétől lépett hatályba, és az elektronikus bevallás teljes körű bevezetését megelőzően, 2006 év végéig kellett külön bejelentést tenni az adóhatósághoz, ha a vállalkozó ennek a követelménynek nem tudott eleget tenni.
A Figyelőnet értesülései szerint az is meglehet, hogy mire megszövegezik, mit értenek a tevékenységre jellemző kereset alatt, addigra már nem is lesz szükség erre a dokumentumra, hiszen a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) az Alkotmánybíróság elé viszi a törvénymódosítást. Véleményük szerint ugyanis átlagot nem lehet megadóztatni, csak jövedelmet.
A módosítás elsősorban azokat érinti hátrányosan - praktikusan azoknak kell sokkal több bér jellegű adót és járulékot fizetni jövőre -, akik szellemi foglalkozást űznek, ám eddig csak a minimálbér alapján fizettek munkabér jellegű terheket, áll a Napi Gazdaságnak a témában született írásában. Ebbe a körbe tartozik egy sor főállású evás vállalkozó, akik eddig a minimálbér mellett jövedelmük jelentős része után csak evát fizettek. A 42 ezer evás egyéni vállalkozó közül egyébként 18 ezer főállású van, kérdés, hány százalékuk fizet csak a minimálbér után járulékot. Valószínűleg az evás társaságok esetében is hasonló arányt képviselnek a főállású és a mellékesben vállalkozók, vagyis itt sem lesz általános a megugró bérteher.