Először is bejelentették, hogy módosítások lesznek a tranzakciós adóban: lesznek bizonyos kivételek, és a felső plafon 6 000 Ft-ra változik. Ez igen jó hír, üdvözlendő, mivel így már nem jelent fenyegetést a pénzügyi stabilitásra. Azonban rossz hír a költségvetésnek, mivel legújabban már 300-400 milliárd forint bevételt terveztek ebből elérni, ám így inkább csak 100-150 milliárd teljesíthető, így kiesik legalább 200 milliárd forint.
Itt a módosító szövege:
//www.parlament.hu/irom39/07037/07037-0018.pdf
Másodszor valamiféle, egyelőre nem részletezett járulékcsökkentéseket és átalányadózást terveznek, amely intézkedések együtt 300 milliárd forintot fognak jelenteni.
Akárhonnan is nézzük, ez összesen 500 milliárd forint lyukat üt a jövő évi költségvetésen (kiesik 200 bevétel, bejön 300 kiadás), ami durván a GDP 1,5%-a.
Honnan lesz erre pénz?
A kormányzat válasza egyelőre nem világos és nem is hihető. A költségvetési tartalékok feloldása régi trükk, ebből 100 milliárdot remélnek. Emellett 100 milliárd jön az MNB-re kivetett, és 100 milliárd a Kincstárra kivetett tranzakciós adókból - ez utóbbiakról még ejtenék pár szót. De még ha igaz is lenne, akkor is, ez még mindig kevés lesz, hiszen összesen nem 300, hanem 500 milliárdról beszéltünk, és az utóbbi 2-szer 100 milliárd nem is hihető.
Az eddigi hírek alapján ugyanis az MNB-nek (???) is kötelező lenne befizetnie a nála elhelyezett egynapos és kéthetes betétek után az egy ezrelékes adót (egynapos esetén egy tízezrelék), a törvényjavaslatban is ez szerepel. Itt kezd érthetetlenné válni a történet. Ki az adó alanya (a Kincstár esetében hasonló kérdések merülnek fel, azt nem részletezném külön)? Az MNB egyébként is befizeti nyereségét az államkasszába, tehát őt nem lehet adóztatni valójában, mert az pusztán azt jelenti hogy ha X a nyeresége és Y az adó, akkor befolyik X helyett X-Y az államkasszába nyereségből és Y adóból, azaz összesen X, nem történt semmi, többletbevétel nem keletkezett, ugyanaz mintha nem lenne adó rajta. Az eddigi szövegek erre utalnak, ami vagy rossz értelmezés, vagy azt jelzi, hogy a törvényalkotók nem értik az állam-MNB kapcsolatát. Mivel ez utóbbit el sem tudjuk képzelni, ezért marad a rossz értelmezés, tehát az adó alanyai a pénzt az MNB-nél elhelyező intézmények lennének (ám a javaslatban nem ez szerepel!). Ez azonban igencsak durva lenne. Ha minden egynapos betétre be kell fizetni 1 tízezreléket, akkor 252 kereskedési nappal számolva ez éves 2,5%, míg a kéthetes facilitás esetén 1 ezrelékszer 26 az 2,6%. Azaz az MNB-ben elhelyezett pénzek után az MNB-nek 2,5-2,6% éves "jutalékot" kellene befizetnie az állam javára.
Mint fentebb leírtam ennek semmi értelme, csak annak lehet értelme (reméljük ez még tisztázódik), hogy az MNB ezt továbbhárítja a betétet elhelyezőkre (valójában ők fizetik), ez azonban azt jelentené, hogy a hazai kamatszint effektív mértéke 2,5-5,2%ponttal azonnal esik. Azaz mostantól nem 7% a jegybanki alapkamat, hanem nagyon durván és leegyszerűsítve fogalmazva 4,4-4,5%. Ha az első verzió igaz, akkor értelmetlen a törvény, ha a második, akkor viszont a forint azonnali és nagyarányú gyengülésére számítunk, mert ezzel a módosítóval a kormány kamatot vágott.
Ha valamit én látnék rosszul valaki, aki jobban tájékozott világosítson fel, hogy miért nincs igazam, mert ez így megint nem tűnik túl okos ötletnek.
Frissítés:
Matolcsy hármat varázsolt, nagyot gyengült a forint
Úgy tűnik, hogy 240 milliárdot tényleg az MNB-től és a Kincstártól akarnak beszedni tranzakciós adóban, ami kb. olyan mintha mindkét fiamat adó befizetésére kötelezném - úgy hogy kiskorúként nyilvánvalóan nincs saját jövedelmük. Tehát nyilván a vége az, hogy elkérik tőlem a pénzt és befizetik nekem adóban. Több pénzem nem lesz tőle, de legalább bonyolódik a rendszer.
Az MNB-től beszedendő illeték is tiszta nonszensz, de a Kincstártól beszedendő még talán ennél is inkább az, ez egyik zsebből a másikba pakolás, fiktív bevételek elkönyvelése (amivel szemben a valóságban ugyanannyi kiadás van). Igazándiból csak azt szeretném tudni ezzel kit akarnak átvágni? A lakosságot nem érdekli, pedig ők lehet, hogy bevennék. A hazai és nemzetközi pénzügyi élet szereplői viszont azonnal felfogják, így őket meg nem lehet. Az európai politikusok szintén nem fognak meghatódni ettől...
Külön bónuszpontokat érdemel ez:
"Egy másik kérdésre válaszolva a tárcavezető beszélt arról is, hogy részletesen nem egyeztettek az MNB elnökével az illeték áthárításáról (amelyet a jegybanknak kell megfizetnie), de szakértői szinten jelezték ezt a kormánynak. Azt is elárulta, hogy az Ecofin tagjait is értesítették a lépésről. Egy másik kérdésre azt válaszolta: mivel a jegybank teljesen független a kormánytól, ezért még csak sejtéseik sincsenek arról, hogy az MNB áthárítja-e majd a tranzakciós illetéket a pénzintézeti körre."
Lehet, hogy el kéne magyaráznia valakinek, hogy az MNB nyereségét befizeti az államkasszába, a veszteségeit meg onnan pótolják, tehát őt hiába adóztatják.
Szóval a matek továbbra sem jön ki.
Második frissítés:
Szakértő kollégáim arra mutattak rá, hogy az MNB-re történő adókivetés valószínűleg egyszerű költségvetési trükk, ugyanis habár igaz, hogy ha az MNB befizeti az adót, akkor ennyivel kevesebb nyeresége lesz, és ennyivel kevesebbet fizet be az államháztartásba (vagy fel kell tőkésíteni), tehát nincs nettó hatása az államháztartásra, tehát tényleg értelmetlen az MNB-t adóztatni, de a két folyamat időben külön válik még az EU-s statisztikákban is. Tehát az MNB 2013-ban befizeti az adót, a költségvetést ez javítja, majd 2014-ben lesz egy nagy egyszeri kiadás, az MNB feltőkésítése (vagy a vártnál kisebb nyeresége miatt). Tehát annyi történik, hogy a 2013-as költségvetési számokat mesterségesen feljavítjuk, majd ugyanezt 2014-ben ugyanennyivel le is rontjuk. Nyilván az elmélet az, hogy majd jól beindul a növekedés, és így már 2014-ben nem is lesz ebből gond.
