Az eredeti elképzelésekhez képest az Európai Központi Bank (EKB) felvetésére visszavontak ugyan néhány módosító indítványt, de újból felállították az MNB felügyelő bizottságát. Ez a lépés - noha a felügyelő bizottság jogköre korlátozott - az MNB függetlenségének csökkentése irányába tett jelzésként értékelhető - mondta Járai Zsigmond.
A Magyar Nemzeti Bank abból indul ki, hogy az ország 2007-ben csatlakozni fog az eurózónához. Ez feltételezi a szigorú költségvetési gazdálkodást, az államháztartási hiány alacsony szintjét, illetve az infláció mostanihoz képest jelentős mérséklését. - A jegybank mindent megtesz annak érdekében, hogy az MNB és az ország pénzforgalmi rendszere felkészült legyen az euróövezetbe való belépésre - hangsúlyozta a jegybankelnök.
A jegybankelnök kiemelte: az eurózónához való csatlakozás lényegesen több előnnyel mint hátránnyal jár majd Magyarország számára. A forint euróval való felváltása mintegy 0,5-1 százalékkal megnövelheti az ország éves gazdasági növekedési ütemét, hozzájárul az export bővüléséhez, nagy mértékben csökkenti a bankok és vállalatok tranzakciós költségeit, könnyíti a lakossági turizmust. Az eurózónába való belépés számos feladatot ró a jegybankra. Ezek közül legfontosabb az, hogy elő kell készíteni egy új logisztikai, illetve pénzforgalmi központ felépítését Budapest határában - mondta Járai Zsigmond.
A cél az, hogy az MNB mindenben megfeleljen egy modern európai központi bankkal szemben támasztott követelményeknek. Ennek érdekében folytatódik a költségek csökkentése, a tartalékkezelés átalakítása. A költséggazdálkodás terén már 2002-ben is jelentős eredményt ért el a jegybank, hiszen egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodott, mint 2001-ben.
A közelgő európai uniós belépés miatt az országnak már nincs akkora devizatartalékra szüksége mint korábban, ezért a tartalékokat a múlt év végi 11,5 milliárd euróról 9 milliárd euró közeli szintre csökkentette az MNB. Ez a szint is mérséklődhet a jövőben, és az Európai Unióba való belépést követően kevesebb devizatartalék is elegendő lesz az ország számára - mondta Járai Zsigmond.
Nem kell változtatni az inflációs célokon
Az inflációs cél módosítása értelmetlen, mert a kormánnyal együtt tűzte ki a jegybank, és nem elérhetetlen az, hogy 2003 decemberében 4,5 százalék alatt legyen a pénzromlás üteme - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke év végi nyilatkozatában.
