A vállalkozások fejlesztése során mindig számtalan kockázati tényező merül fel, melyek egy része kezelhető, más részüknél viszont csak reménykedni lehet, hogy nem döntik romba a cégek ambiciózus terveit. A legjobb döntés meghozatalához rengeteg szakértelem, de emellett intuíció és kockázatvállaló készség szükséges. Ezen tényezők jó része nem számszerűsíthető vagy szubjektív dolog. A ráérzések megerősítéséhez, a megbizonyosodáshoz és a döntéshozatalhoz viszont a rendelkezésre álló információk összegyűjtése, feldolgozása szükséges.
A beruházási döntések során a cégek olyan projekteket keresnek, melyek bekerülési értéke kisebb, mint annak a vállalat számára képviselt értéke. Ahhoz azonban, hogy a cégünk ezeket felmérje megfelelően elő kell készíteni a döntést. Így tehát megalapozott számításokkal meg kell becsülni a javaslatok ráfordításait és hozamát.
Egy beruházási döntés kulcsfontosságú bemeneti elemei az alábbiak:
- A megvalósíthatóság: Szervezetileg és szakmailag megvalósítható-e a beruházás a rendelkezésre álló technológiával?
- A haszon: Milyen hasznot hajt az új beruházás? Ez értékelhető az új piaci lehetőségek, verseny előny, szolgáltatás illetve termék jobb minősége, jobb vezetés, hatékonyabb működés, csökkentett szervezeti költségek, jobb munkafeltételek stb. tekintetében.
- A költségek: Mik a beruházás költségei, például anyag költségek, megvalósítási költségek, üzembehelyezési költségek stb.?
- A kockázat: Milyen kockázatokat hoz a beruházás magával?
- A kivitelezési terv: Teljesen részletes kivitelezési terv nem szükségképpen követelmény, azonban néhány kulcs dátumot ismerni kell, mint például amikor majd a jelentős részrendszerek rendelkezésre állnak.
A beruházási döntések folyamatában az válik elfogadható a javaslattá, mely terv esetében a ráfordítások a hozamokból megtérülnek. Ha több egyforma javaslat közül kell választani:
- kedvezőbb tőkeszerkezet, vagy
- nagyobb vagyongyarapodás.
Ezek függvényében lehet ezután megvalósítandó beruházást kiválasztani. Amennyiben megszületett a döntés, úgy később a megvalósítás szakaszai (tervezés-kivitelezés-üzembe helyezés következhetnek). Végül nem szabad megfeledkezni a megvalósítás során történő és az üzembe helyezés utáni ellenőrzésről sem.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások nagy részének beruházási döntés-előkészítő munkája gyakran elnagyolt, pontatlan. A fontosabb hibákat a következőkben foglalhatjuk össze:
- Általános hiba a tervváltozatok hiánya. Alternatívaként általában ugyanannak a tervváltozatnak a különböző értékeit állítják be.
- A döntés-előkészítés során a műszaki előkészítés és a közgazdasági megalapozás nem egyenlő értékű. A műszaki előkészítés általában sokkal magasabb színvonalú.
- A technológia és termékek értékelemzésére, az élettartam vizsgálatára ritkán, akkor is többnyire elnagyolt formában kerül sor. Ebből eredően a beruházások időzítése nem megfelelő. A termékek ezért eleve nem a legkedvezőbb értékesítési feltételek közepette futják be életpályájukat.
- A piaci igények becslésére a végletekben gondolkodás jellemző. A beruházók egyik része teljes biztonságra törekedve és mindenféle kockázattól elzárkózva az igények szinte teljes dokumentálásához ragaszkodik. Így eleve csak a piaci igények után kullog, másik részük viszont felületes marketing tevékenységre épít.
- A piaci verseny, a konkurencia számbavétele, a hazai és külföldi versenytársak pozíciójának, különösen pedig törekvéseiknek mérlegelése az esetek többségében fel sem merül. A public relations, a goodwill, a vállalati image, az exportpiacokon érvényesülő szokások, jogi, pénzügyi előírások ismerete, mérlegelése még a legnagyobb beruházások esetében is sok kívánnivalót hagy maga után.
