Ami a határrendészeti tevékenységet illeti, az EU államokkal közös határainkon - Romániát kivéve - ezentúl nem kell felmutatnunk személyazonosító okmányt. Sőt, a történet jóval többről szól, hiszen december 20-án éjféltől a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol - tehát nemcsak a korábbi, kijelölt határátkelőhelyeken - átléphetik majd a belső szárazföldi és vízi határokat, amennyiben más schengeni országba utaznak be. A belső légi határoknál az ellenőrzések eltörlését – a tavaszi menetrendváltozáshoz igazodva - március 29-től kell alkalmazni.
Persze, ezentúl sem árt, ha nálunk van a személyink, mert úgynevezett mélységi ellenőrzésre azért számíthatunk. A határtól nyolcvan kilométeren belül mozgó ellenőrzési pontokat létesítenek, amelyek célja a forgalom megfigyelése. Emellett szúrópróbaszerűen bárkit ellenőrizhetnek.
A határrendészeti ellenőrzés csak az úgynevezett "belső" határok esetében szűnik meg. Ha harmadik, tehát a schengeni rendszerhez nem csatlakozott országból utazik valaki a schengeni övezet területére, akkor a határátlépésre továbbra is csak a kijelölt határátkelőhelyeken és a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor. Ilyen ellenőrzés marad fenn a rendszerhez nem csatlakozott EU-tagállamokba tartó, illetve onnan jövő forgalom esetén is.
Néha lefagy a rendszer
A schengeni csatlakozás új kihívásokat jelent Magyarország számára. A rendszer külső határain - az egyezménynek megfelelően - a tagállamok fokozott határrendészeti és vámellenőrzési tevékenységet folytatnak és bonyolult információs rendszert (a SIS 1-ET felváltó, nagyobb kapacitású SIS 2) működtetnek. A SIS2 bevezetése - a biometrikus azonosítókat is nyilvántartó vízuminformációs rendszerrel, a VIS-sel összekapcsolva - jövő decemberre várható.
A jelek azt mutatják, aggodalomra nincs okunk. Az uniós belügyminiszterek tanácsa szerint a magyar határrendészet szervezete takarékos és funkcionális, személyzete hozzáértő. A SIS minden határszakaszon jól működik, a kiképzés megfelelő, ám a tanács szerint az adatbázisok kezelését még nem árt gyakorolni.
A tesztelések során kiderült, hogy nem elsősorban az operátorokkal van a probléma, inkább azzal, hogy a rendszer igen sokszor lefagy. Az SIS-ben a tagállamokban körözött bűnözők, eltűnt személyek, elveszett vagy ellopott tárgyak adatait tartják nyilván.
A schengeni integrációval együtt megszűnik az önálló magyar határőrség. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz tartozó fegyveres testületnek jelenleg 10, 5 ezer munkatársa van, mindegyiküknek állást ajánlanak a rendőrségnél. Igaz, – bár hivatalosan erre vonatkozóan még becslés sem jelent meg – feltehetőleg kétezer fővel csökkenhet a jelenlegi állomány.
Erősödő gazdasági kapcsolatok?
A bűnüldözés terén új elem lesz, hogy a magyar vagy az uniós belső határ másik oldalán dolgozó rendőrség a mostani határon átnyúlva is üldözheti a bűnelkövetőket. Ez azt jelenti, hogy az osztrák rendőrautó például a tettes után hajthat Magyarország területére, ha Ausztriában nem tudta őt megfogni, s ez természetesen fordítva is igaz.
A legtöbb megyéhez hasonlóan Nógrádban is a gazdaság erősödésére számítanak a közös szlovák-magyar projektek révén, jelentős számú, Szlovákiából érkező munkaerőt azonban nem várnak. A közös szlovák-magyar projektek közé tartozik az Ipoly-hidak újjáépítése és felújítása, a csatlakozás az észak-déli transzeurópai folyosóhoz. Emellett az együttműködés kiterjed a turizmusra és a gazdaságra is. Utóbbit az autó- és a szilikátipar területén erősítenék.
Összességében elmondható, hogy senki nem számít a bűnözés felerősödésére. (Korábban hallhattunk olyan hangokat, amelyek az országhatárokat átívelő, szervezett bűncselekmények elharapódzását jósolták.)
Korszerűsödő eszközpark
A Schengeni Alapból a korábbi fejlesztésekből kimaradt, főleg kisebb forgalmú átkelők fejlesztése valósult meg, amelyeknek ugyanúgy meg kell felelniük a szigorú schengeni követelményeknek. A Vám- és Pénzügyőrség az összesen tíz határátkelőhely rekonstrukciójára nettó 11 millió eurót fordított, közölte Sipos Jenő szóvivő.
A támogatás többi részét a gépjármű- és eszközpark korszerűsítésére fordították, például modern informatikai és kutatóeszközöket szereztek be. A fejlesztésekből a külső határszakaszokon elhelyezkedő átkelők, a Mélységi Ellenőrző Csoportok és a testület nyomozati szervei egyaránt részesültek.
A támogatási összeg egyik legnagyobb részét a külső határszakaszokon elhelyezkedő határátkelőhelyek rekonstrukciójára szánja a Vám-és Pénzügyőrség, 11, 5 millió euró jut a beruházásokra, valamint további egymillió készlet-beszerzésekre. Az érintett átkelőhelyek: Lónya, Barabás, Létavértes, Tiszasziget, Bácsalmás, Hercegszántó, Beremend, Udvar, Berzence és Letenye. Emellett mérlegállomást alakítanak ki a tompai és záhonyi közúti átkelőnél.
Ugyancsak jelentős összeget, mintegy 7,3 millió eurót használtak fel a fegyver- és kábítószer-kereskedelem elleni harcban érintett vámnyomozati szervek jármű- és eszközparkjának korszerűsítésére.
A Vám- és Pénzügyőrség már uniós csatlakozásunk előtt is jelentős összegeket fordított a határellenőrzés megerősítésére, a határátkelőhelyek korszerűsítésére. Ezeket a - főleg nagyobb forgalmú határátkelőhelyeket érintő - projekteket elsősorban a Phare és az Átmeneti Támogatás finanszírozásában sikerült megvalósítani.
Simon Rita
