A kis- és középvállalkozások egyre jelentősebb szerepet követelnek az egyes országok gazdaságában, különösen a foglalkoztatás terén. A legfrissebb hazai statisztikák szerint tavaly az év utolsó napján 531 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván. Ugyan a mikrovállakozások számaránya csökken, amit jelez, hogy legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett: 12 hónap alatt 19 ezerrel, 7,9 százalékkal, az alultőkésítettség továbbra is élő probléma.
Ezzel ellentétesen ható folyamat, hogy az éleződő piaci verseny újabb és újabb fejlesztésekre és beruházásokra kényszeríti a vállalkozókat. A fejlesztések pedig, beruházások forrásokat igényelnek, amely lehet akár belső, akár külső. Attól az esettől eltekintve, amikor alaptőke-emeléssel kívülről vonunk be forrásokat, a vállalkozásoknak mindenképpen szüksége van bizonyos saját erőre, az úgynevezett önrészre. Igaz ez napjaink két legnépszerűbb finanszírozási módjára, az uniós pályázati pénzekre és a beruházási hitelekre. (A Hasznos Percek keretében áttekintettük a pályázati pénzek kapcsán elvárt önerővel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.)
Beruházási hiteleket a vállalatok zöld-, illetve barnamezős beruházásaikhoz kérnek ilyen támogatást (előbbi alatt többnyire egy teljesen új fejlesztést, pl. új üzemet értenek, míg a második definíció a már meglévő egységek fejlesztését takarja). Beruházási hitel igénylését így már csak azért is érdemes megfontolni, mert a vállalkozás előrehozhatja és megvalósíthatja a fejlesztési elképzeléseket, a hosszabb távon megtérülő beruházásokhoz, fejlesztésekhez fedezetet nyújt.
Az ilyen (zöld-, illetve barnamezős) beruházás legfontosabb alapkritériuma, hogy készüljön a projektről megvalósíthatósági tanulmány, amely teljes elemzést nyújt a projekt működőképességéről és összes jelenlegi és jövőbeli körülményéről. A minimum önerő elvárás hazai viszonylatban általánosan 20-50 százalék, a projekt helyszínétől és típusától, valamint kockázatától függően.
Az ilyen források mellett szól, hogy a hitel folyósítása és törlesztése igazodik a fejlesztés megvalósításához, és a fejlesztésből származó bevételek keletkezeséhez. Ezen túl a fejlesztéshez kapcsolódó ÁFA finanszírozására forgóeszköz hitel is igényelhető.
A hitelhez szükséges saját erőként a pénzintézetek az alábbiakat fogadják el:
- Készpénz, tőkebefizetés, tőkeemelés
- Tulajdonosok által tagi kölcsön (tagi hitel)
- Vissza nem térítendő állami támogatás
- Számlával már kifizetett, igazolhatóan beépült tételek
- Műszaki szakértő által leigazolt saját teljesítés értéke
- Megvásárolt ingatlanok, eszközök, gépek stb.
A lapunk által megkérdezett vállalkozások az önerő kapcsán gyakorlatban ugyanakkor azt a problémát vetették fel, hogy hiába kínál a bankok többsége a fent említett sáv alján lévő önerővel (vagyis 20 százalékos saját forrás mellett) hiteleket. A pénzintézetek (jól felfogott érdekeik miatt) ugyanis csak a piacon viszonylag könnyen likvidálható eszközöket (így például ingatlanokat, gépeket, berendezéseket) fogadnak el fedezetként.
Összehasonlítva az uniós pályázati pénzekkel, szerintük a saját forrásokból megvalósított beruházások sokkal komolyabb anyagi hátteret kívánnak a cégektől, hiszen ilyen esetekben valóban rendelkezésre kell állnia a pénznek (vagy eszközöknek). Ezzel szemben az uniós pénzek esetében ma már az önerőre is elérhetőek banki konstrukciók.
