3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Mfor Mesél a múlt című sorozatában ezúttal két, korabeli hírt közlünk. Az egyik az indiai csúszó-mászókról és az általuk okozott pusztításról, a másik az órarugókról szól – természetesen mindkét témát gazdasági közelítésben tárgyaljuk. Figyelem: a helyesírási hibák látszólagosak: eleink így fogalmaztak s eképp használták a betűket!

"Az órások és a kutató természetbúvárok nagyon jól tudják azt a nagyközönség előtt még ismeretlen tényt, hogy az óráknak legnagyobb ellensége a delejes erő" – írta az 1895-ben negyvenkettedik évfolyamába lépő Vasárnapi Újság 2. száma. A cikk szerzője "a tapasztalati életből" említi föl, hogy "a villamoskocsik vezetőinek és az úri nőknek a zsebórái rendesen rosszul járnak, az előbbieké a villamáram gyakori hatása miatt, az utóbbiaké pedig azért, mert rendesen nagyon közel vannak az aczélrugókkal ellátott vállfűzőhöz." A továbbiakban kiderül, "némely embernek testében is oly nagy a magnetikus erő, hogy órájának mulhatatlanul rövid idő mulva roszúl kell járnia."

A megoldás az írás végére derül ki: e szerint olyan anyagokat kell beépíteni, amelyek fokozottan érzéketlenek a delejességre. Így például "a legczélszerűbb anyag a rugó számára az aczél mellett a palladium. Csakhogy ez meglehetős drága: egy kiló platina 600, arany 1.500, a palladiumból azonban 6-7.000 forintba kerül egy kiló, s egyetlen rugó anyaga is legalább 5 forint árú. A palladium, mely a platinával együtt fordul elő, igen ritka ásvány, csak 1803-ban fedezték föl. E mellett még nagyon nehezen lehet vele bánni... ...Igen természetes, hogy az antimagnetikus óra ennélfogva, ha jó, drága."
(Akkoriban egy jobbféle zsebórát már öt forinttól lehetett kapni. A pénzváltás után másfél és tizenöt  korona között mozogtak a kommersz, de megbízható zsebketyegők.)

Ugyancsak a Vasárnapi Újság 2. számban olvashatunk arról, hogy "a ragadozó vadak és kigyók Indiában a mult (azaz 1894-es esztendőben – a szerk.) év folyamán 21.344 embert pusztítottak el, mégpedig a legtöbbet, vagyis 18.540-et a kigyók öltek meg. Hogy állat mennyi esett nekik áldozatul, az teljesen kiszámíthatatlan. Csupán a tigrisek Asszamban és Bengáliában 21.000 állatot emésztettek el; ha pedig párduczok, farkasok, medvék, hiénák és elefántok pusztításait is oda számítjuk, 90.253 állattársunk kivégzése szárad a lelkükön, vagyis 9.000-rel több, mint a megelőző évben. (azaz 1893-ban – a szerk.) Viszont azonban őket is szorgalmasan pusztította az ember. Az indiai kormány ugyancsak a mult évben 117.447 rúpiát (vagyis a mi pénzünk szerint ugyanannyi forintot) fizetett ki jutalmúl a kártékony vadak irtásáért. Az ilyen elejtett vadak között volt tigris 1.267, párducz 4.088 és kígyó 117.120."

(Folytatjuk)
Lázin Miklós András

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!