A Gábor Dénes díjak átadásán nagyon óvatosan fogalmaztak a felszólaló politikusok. Szili Katalin, az Országgyűlés elönke például megemlítette, hogy a versenyképesség biztosítéka Magyarországon a minél több tudást "magukba olvasztó" termékek kifejlesztése lehet, amire a Gábor Dénes díjasok szakmai munkája hívja fel a figyelmet. Arról azonban nem esett szó, hogy mi történik akkor, ha az ország versenyképességi mutatói pont romlóban vannak, mint ahogy arról sem, hogy mi lesz az amúgy is egyedülállóan alacsony GDP-hez viszonyított innovációs ráfordításokkal, ha maga a GDP is csökkenőben van.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, aki díjat adott át, azt mondta, hogy nincs más út mint előre, hiszen csak akkor lehet kilábalni a nehéz helyzetből, ha úgy gondolkodunk, mint a Gábor Dénes-díjasok: képesek vagyunk alkalmazkodni a körülményekhez, és még így is van erőnk változtatni a körülöttünk lévő világon. A miniszter asszony az egyik díjazott példáját emelte ki: Dr. Arányi Péter, a Chinoin Zrt. gyógyszergyár alelnöke többek között a Chinoin technológiai megújításában való vezető szerepéért kapott elismerést. A vegyész-matematikus-biológus így hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyszergyár nem veszített lendületéből a rendszerváltás után sem, hanem a mai napig világhírű szabadalmak születnek a vállalatnál.
Kákosy Csaba gazdasági miniszter két díjat is átadott: az egyiket Dr. Kocsis István gépészmérnöknek, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatójának adott át díjat, aki a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási és teljesítménynövelési stratégiájának kidolgozásában vett részt. A másik elismerést Szoboszlai György gépészmérnök, a Magyar Suzuki igazgatója kapta, aki elsősorban az SX4-es modell sorozatgyártásának beindításáért kapta az elismerést. A mérnök ezzel a munkával az egész térségben fenn tudta tartani, sőt a gyártókapacitás bővítésével növelni is tudta a foglalkoztatottságot. Kákosy Csaba szerint ezért a két mérnök teljesítménye és elhivatottsága példa lehet arra, hogy nehéz körülmények között is lehet jó megoldásokat találni.
Díjat kapott még Kálmán Erika, az MTA kémiai Kutatóközpont Felületkémiai és Katalízis Intézet igazgatója, aki környezetvédelmi területen jelentős vegyészeti kutatásokat vezetett. Farkas József, a Sanametal Ortopédiai és Traumatológiai Eszközöket Gyártó Kft. tulajdonos igazgatója azért kapott elismerést, mert egy kisvállalatból, csak a fejlesztésekre és az innovációra építve hozott létre egy világszerte ismert, mozgást segítő implantátumak gyártó céget hozott létre.
Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora a programozott sejthalál és a véralvadás folyamatának terrületén elvégzett, a gyógyszergyártásban is alkalmazható kutatásaiért kapott elismerést. Hadlaczky Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet tudományos tanácsadója pedig kromoszómakutatóként kapta meg az idei Gábor Dénes-díjat. A professzor részt vett az első mesterséges kromoszóma megalkotásában is, ezen kívül közel félszáz szabadalom is fűződik a nevéhez.
L. Nagy Gábor
