A folyószámla kivonatban közölt nyilvántartott hátralék a már lejárt esedékességű kötelezettségeket tartalmazza. A pótléklistában szereplő 2008. évi késedelmi pótlék összege viszont 2009. november 16-án kerül előírásra a folyószámlán, tehát ettől az időponttól válik végrehajtható tartozássá.
Az adóhatóság az javasolja, hogy mindenki figyelmesen nézze tehát át a folyószámla kivonatot és a nettó pótlékszámítási listát, hogy képet kapjon a hátraléka nagyságáról és eldönthesse, hogy a rendezés melyik formáját választja. Az adózók közül az, aki a folyószámla kivonat és a pótléklista áttanulmányozását követően azt tapasztalja, hogy van túlfizetéses és hátralékos adónem is a folyószámláján, annak célszerű intézkednie az átvezetéssel történő rendezés érdekében. Ennek módja egy 17-es átvezetési kérelem elnevezésű nyomtatvány kitöltése és feldolgozásra benyújtása az adóhatóságoz.
Az átvezetési kérelem kitöltésekor is feltétlenül vegyék figyelembe a pótléklistán szereplő 2008. évre felszámított késedelmi pótlék összegét is. Amennyiben az átvezetés folytán a hátralék kiegyenlítésre kerül, nincs további teendő.
Sor kerülhet arra is, hogy az adóhatóság hivatalból intézkedik a túlfizetés átvezetése iránt. Az adózás rendjéről szóló törvény 150/A §- ának 2009. január 1-től hatályos új rendelkezése értelmében ugyanis amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként az általa nyilvántartott tartozás erejéig ezt a túlfizetést elszámolja és erről az adózót levélben értesíti.
Az átvezetés mindkét esetében - akár adózói kérelemre, 17-es nyomtatvány beküldésével, akár hivatalból történik - meg kell győződni arról, hogy a túlfizetés átvezetésével a teljes hátralék kiegyenlítésre került-e.
Azoknak az adózóknak, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy átvezetéssel rendezzék a teljes hátralékukat, illetve az átvezetés ellenére mégis marad befizetendő adójuk, haladéktalanul eleget kell tenniük fizetési kötelezettségüknek. Ellenkező esetben az adóhatóság a fennálló tartozásra végrehajtási eljárást kezdeményez. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a végrehajtási eljárás előzetes felszólítás nélkül, magával a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
A végrehajtási cselekményeknek nincs kötelező sorrendisége, a végrehajtó mérlegelésétől függ, hogy milyen végrehajtási cselekményt foganatosít elsőként, de dönthet úgy is, hogy egyidejűleg több végrehajtási intézkedést tesz.
Természetesen az adózóknak akár a folyószámla kivonat kézhezvételét követően, akár a már megindított végrehajtási eljárás során lehetőségük van arra, hogy fizetési könnyítési, méltányossági kérelmet terjesszenek elő. Amennyiben a kérelmet a végrehajtás elrendelését megelőzően benyújtják a és a fennálló tartozás tekintetében első kérelemnek minősül, akkor nem is kerülhet sor végrehajtásra. Ha a végrehajtás már folyamatban van, akkor a kérelem (de ebben az esetben is csak az első kérelem) beérkezését követően a végrehajtási eljárás szünetel.
Fontos kiemelni, hogy a végrehajtás szünetelése nem jelenti a végrehajtás megszüntetését. A szünetelés beálltának az a következménye, hogy az adott eljárásban további végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. A végrehajtás azonban csak a végrehajtás alá vont tartozás teljes megtérülésével szűnik meg. Ha tehát a kérelemnek helyt ad az adóhatóság és engedélyezi a részletfizetést, fizetési halasztást a végrehajtás a részletfizetés teljesítésének időszaka, illetőleg a halasztás időtartama alatt szünetel, de csak akkor szűnik meg, ha a tartozás maradéktalanul rendezésre került. Csak ezt követően lehet feloldani az ingó-, ingatlan foglalást, értesíteni a cégbíróságot a végrehajtás megszüntetéséről.
Az APEH tapasztalatai szerint az adózók többsége nem fordít kellő figyelmet a folyószámla kivonathoz csatolt a nettó pótlékszámítási lista áttanulmányozására, ezért váratlanul éri őket a végrehajtási eljárás megindítása.
