Gyöngyszemként fekszik Budapest szívében a Szent Margit-sziget. A szárazulat rendezését a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) Horthy Miklós kormányzó tíz éves országlásának emlékére az Árpád-ház korabeli premontrei templomocska újjáépítésével indította meg. Az egyházat 1932 szeptember 29-én szentelte föl Serédi Jusztinián hercegprímás. Az eseményen számos ünnepi beszéd hangsúlyozta az előremutató terveket, ám közben az illetékesek tudták, a projekt kevés híján megbukott.
Történt, hogy a földdarabon működő Szent Margit Gyógyfürdő Rt. rendkívül kedvezőtlen anyagi viszonyok közé jutott, így az épületekben a harmincas évek elejéig csupán az elkerülhetetlen javítási és fenntartási munkálatokat lehetett elvégezni. A firma gazdasági aktivitását biztosítandó, az FKT – tekintettel arra, hogy a sziget teljes vagyonára nézve a bérbeadó és bérlő, a hitelező és az adós egy személyben a Fővárosi Pénzalap (FP) volt – az Rt.-vel szemben fennállt, az FP javára nyilvántartott követelések egy részét 1931. januári hatállyal, tartozáselengedés címmel törölte.
A passzívum legnagyobb tételei közé a 256 288 pengő bérvisszatartás és a 330 ezer pengőnyi dollárhitel számított - a teljes leírt összeg együttesen 669 811 pengőt tett ki, amelyhez még 45 ezernyi kamatkövetelés jött hozzá. Ugyanebben az évben az FKT megkötötte a Nemzeti Sportuszodára vonatkozó használati szerződést, amely szerint a bővítéshez szükséges területet ingyen bocsátotta rendelkezésre, továbbá a medencéknek és a strandfürdőnek hetente télen 3870, nyáron pedig 1470 köbméter vizet ad ingyen.
A szanálás részeként a szigeti ásványvízüzemet a Budapesti Szénsavgyár Rt.-nek adták bérbe tizenöt évre olyképpen, hogy a vállalat a fogyasztás mértékétől függően a bruttó jövedelem tíz-tizenöt százalékát fizette. Mivel ezek az intézkedések jól sültek el, az illetékesek hozzáfogtak a folytatáshoz.
A modernizálás része volt a Spolarich-féle vendéglő kipaterolása a sportpályák igazgatósági épületéből: a cég több éve nem fizette be a főváros kasszájába az évi tízezer pengős bérleti díjat. A megürült házat a Magyar Athletikai Club kapta meg ugyanekkora összegért azzal a kiegészítéssel, hogy ha nem hivatásos egyesület veszi igénybe a pályákat, akkor a kölcsönzés bruttó összegének hat százaléka az FP-t illeti.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
