A válság vegyes hatásai az agráriumra
Ma már egyértelműen megállapítható, hogy a forint gyengülése kedvezett a mezőgazdaságnak: emelkedett az export termékek forintbevétele, ami drágábbá tette az élelmiszerimportot, így ismét előtérbe került a hazai termékek kereskedelme. Ugyancsak pozitív változásokat is hozott a termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagok árának csökkenése (pl. műtrágya, némely vetőmag, takarmány kiegészítő), ami szinte példa nélküli jelenség. Az energiahordozók árának növekedése a gazdaság valamennyi szerplőjéhez hasonlóan ugyanakkor kétségtelenül negatívan érintette a termelőket is.
Az elmúlt évben az időjárás is kedvezett a termelésnek. Rekord, vagy rekord közeli termést takarítottak be kalászosból, kukoricából, napraforgóból és repcéből is, a szőlő esetén a bő termés kiemelkedően jó minőséggel is párosult. Almából pedig annyi termett, hogy a termés egy részét be sem takarították.
A jó minőséggel együtt számos esetben kiemelkedő mennyiséget produkáló ágazatot ugyanakkor a válság közvetett hatása érzékenyen érintette. A keresleti oldal megcsappant fizetőképessége ugyanis jelentősen megnehezítette a termékértékesítést. Éves viszonylatban – az ágazati kríziseket is figyelembe véve - kedvezően alakult az állattenyésztés helyzete: az év második felében a takarmányok ára 30-40 százalékkal csökkent, s az ebből származó jó eredményeket a tej árának folyamatos csökkenése sem tudta teljesen lerontani.
2008: eredményes év
A tavalyi évet értékelve a tesztüzemi rendszer számai alapján megállapítható, hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői stb. vállalkozások jövedelmezősége is javult néhány százalékkal, de különösen nagymértékű emelkedés látszik a társas vállalkozások eredményében, így az előző évi 71 milliárd forint nyereséggel szemben 2008-ban 100 milliárd forintot is megközelítheti az agrárium éves adózott eredménye. Az uniós pályázati lehetőségek mellett ezek az eredmények tették lehetővé az ágazathoz kapcsolódó beruházások megkezdését, lebonyolítását.
Az állattenyésztésben a környezetvédelmi célú és a technológia fejlesztését szolgáló beruházások elkezdődtek. A pályázók 32 milliárd forint támogatás-megelőlegezési igénnyel jelentkeztek az MVH-nál. Eddig kb. 1300 állattenyésztéshez kapcsolódó beruházás esetében megtörtént a támogatás-igénylés felülvizsgálata, és mintegy 30 milliárd forint támogatási összeg kifizetése is megtörtént.
"Megítélésem szerint azok az állattartó telepek, ahol fejlesztettek, ott csúcstechnológia került megvalósításra. Ezeknek a telepeknek a korszerűsége ma meghaladja az EU régi tagállamainak átlagos technológiai színvonalát és versenyképességük uniós szintet figyelemre méltóan javult" – mondta Szabó János, a Budapest Bank agrárszakértője.
Prognózis 2009-re
Az eredmények a mennyiség és minőség vonatkozásában is szélsőségesnek tűnnek, melynek legfőbb oka a megfelelő mennyiségű csapadék hiánya, valamint az áprilisi-májusi kánikula. Az őszi búzatermés a múlt évi 5,6 millió tonnával szemben 4 millió tonna körül várható. Vannak régiók, ahol a terméskiesés mértéke eléri az 50 százlékot, de olyan térségek is, ahol átlagos volumenű termést takarítottak be. Egyes üzemeknél a betakarítás kezdetén lehullott jelentős mennyiségű csapadék jelentősen rontotta a minőséget. Mindenképpen biztató viszont, hogy a mintegy 4 millió tonna búza jó minőségű részéből a belföldi igényeket ki tudják elégíteni, sőt jelentős mennyiségű terményexportra is lehetőség nyílik.
A búzáéhoz hasonló mértékű terméskiesést tapasztalhatunk más kalászosok – árpa, rozs, tritikálé – esetében is. Repcéből mintegy 30 százalékkal kevesebb termett, mint előző évben, de ennél is rosszabb volt a helyzet a kora tavaszi vetésű növények termesztése során. Egyes helyeken nem volt mit betakarítani, a csapadékhiány miatt a vetőmag ki sem kelt. Biztatóbb viszont a helyzet a kapásnövények esetében, mert kukoricából és napraforgóból akár rekordtermés is elképzelhető.
Nehéz értékesítés – romló likviditás
"Stabil az ágazat pénzügyi helyzete, de a romló termékértékesítés nehézsége miatt romlik a likviditása. A múlt évi magas költséggel megtermelt termés ára az alacsonyabb hozamok ellenére alacsonyabb árszinvonalat eredményeztek, mint normális termelési és piaci viszonyok között, ami számos kérdést vet fel. Emellett látható tény, hogy a tejtermelő vállalkozások mellett a növénytermesztők is nehéz helyzetbe kerülhetnek" – mondta Szabó János, a Budapest Bank agrárszakértője.
Megoldási lehetőségek
"Az ügyfélkörünkbe tartozó agrárvállalatokkal kapcsolatos problémák megoldása alapvető érdekünk. Ügyfeleinkkel meglévő partneri viszony alapján a hitelszerkezet átstrukturálásával többnyire olyan megoldásokat keresünk a megbeszéléseken, amely lehetővé teszi az ügyfelek és az ügyletek további működését" – jegyezte meg Szabó János.
E törekvéseket segítik azok az uniós fejlesztési programok és támogatási rendszerek, amelyek 2011-ig a működés feltételeit javítják. Ennek megfelelően ismét lehetőség lesz az Agrár Környezetgazdálkodási Program által biztosított támogatások igénybevételére, amely a működést és a banki együttműködést egyaránt elősegítheti. Az irányító hatóság eltökélt szándéka az eddig még ki nem használt, a 2007-2013. évi periódusra jóváhagyott 1,400 milliárd forint fejlesztési keret felhasználása, így várhatóan újabb támogatási pályázatokat hirdetnek majd meg. Az agrár- és élelmiszeripari szektor iránti elkötelezettsége okán a Budapest Bank csatlakozik MFB fejlesztési megvalósításokat elősegítő programjához.
"A Budapest Bank számára többek között a fentiekben felsoroltak miatt továbbra is fontosak az mezőgazdasághoz kapcsolódó ügyfelei. A jelenlegi helyzetben mind ügyfeleink számának, mind az agrárportfoliónk volumenének növekedését elképzelhetőnek tartjuk" – mondta Szabó János agrárszakértő.
(X)
