A magyar forint gyengülése teljesen megfelel a régiós trendeknek, hiszen a 300 körüli EURHUF szinteket 2009 tavasza óta nem láttuk. Pusztán ebből a viselkedésből egyértelműnek tűnik, hogyha valaki pesszimista a világra, akkor innen, a gyengeség eme gócpontjából kell célpontot választani.
De miért is ilyen gyengék ezek a devizák? Habár országonként vannak külön-külön sztorik, a fő vonulat talán az, hogy az eddig Európa növekedésre legesélyesebb régiójából hirtelen a legsebezhetőbb lett. A befektetők rájöttek, hogy ezek az országok lényegében az európai növekedéstől függenek: lehet, hogy kétszer olyan gyorsan nőnek fellendülés idején, mint a központ, ahonnan az ehhez szükséges tőkét kapják, de ha egész Európa visszaesik, akkor itt a gyengélkedés ugyanúgy simán lehet kétszer akkora. Még ha sikerül is megoldani a görög problémákat, akkor is várhatóan gyenge növekedés lesz Európában, és ez a régió összes országát igen-igen megviselné (egyébként mint írtam, Magyarország egyelőre egyáltalán nem lóg ki a sorból, nincs önálló élete, a végtörlesztés és egyéb bohóságok hatása nem látszódik még). A régió "leveraged play" Európára, és ha Európa nem tűnik jónak, akkor a régió duplán nem az. Egyébként ritka az ilyen feltűnően kiugró régiós relatív erő/gyengeség, mint amit most látunk, fontos figyelemmel kísérni. Ha további gyengélkedés lesz a világgazdaságban és/vagy Európában, akkor ezek a devizák még sokat gyengülhetnek.
Idehaza azt gondolom, hogy először inkább intervencióval kísérletezne az MNB további forintgyengülés esetén, de a jegybank-kormány ellentétek miatt a mozgásterük nem tűnik túl nagynak. Kamatemelés valószínűleg csak 315-320 környékén lenne - egyelőre még szóban sem nagyon interveniáltak, így határozott lépésekre csak valószínűleg jóval feljebb kerülne sor. A jelenlegi összkép alapján van rá esély, hogy megnézzük ez bekövetkezik-e.
