"A Gazdaságfejlesztési Operatív Program közzétett támogatási intézkedései is gyakorlatilag kizárják a kis- és középvállalatok számára legalkalmasabb finanszírozási eszköz, azaz a lízing konstrukció (zárt végű pénzügyi lízing) használatát" - hangsúlyozza Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A meghirdetett pályázati kiírások a támogatott beruházások megvalósítására 2 éves határidőt írnak elő. Ezen előírást azonban a Gazdasági Minisztérium úgy szűkíti, hogy a beruházások megvalósításaként a finanszírozott eszköz tulajdonjogának megszerzését várja el a vállalkozásoktól ebben az időszakban. Azonban fontos tudni, hogy a termelőeszköz finanszírozások tekintetében az átlagos futamidő a magyar eszközfinanszírozási piacon megközelíti az 5 évet, mert ezen időtávon belül termelhető ki rentábilisan a beruházás, vagyis a lízing tárgya, ami maga az eszköz.
Előírás továbbá az is, hogy a kedvezményezett kisvállalkozásnak a támogatási szerződés megkötését követően 2 éven belül fizikailag és pénzügyileg is meg kell valósítania beruházását és ehhez kapcsolódóan el is kell számolnia a támogatónak. "A 2 éves időkorlát havi díjai erőn felüli terheket rónának a támogatott cégekre, vagyis ellehetetlenítenék a beruházásokat" - hívja fel a figyelmet Hordós Zoltán a Lízingszövetség Eszköz Bizottságának vezetője.
Mindezek után nem csoda, hogy a kis- és középvállalkozások súlya a hazai lízing portfolióban – a pályázati rendszer deformáltsága miatt - mindösze 36 százalék, szemben az EU 47 százalékos részesedésével. A környező országokhoz képest nálunk a legalacsonyabb az eszközfinanszírozás súlya a GDP arányában is, 0,7 százalék, míg a környező országokban 2 százalék körül alakul. Ezek az arányok annál is inkább érthetetlenek, mivel a konstrukciók valamennyi országban teljesen megegyeznek, EU konformak, akár a futamidő, az önerő, vagy a tőkelefutás tekintetében.
Olyan tőkeszegény kisvállalkozások is forráshoz juthatnak a lízing finanszírozás igénybevételével, amelyek méretük miatt kiesnek a hitel alapú finanszírozásból. A lízing konstrukciónak a kis- és középvállalkozások számára vitathatatlan előnye, hogy itt az eszköz maga az ügylet fedezete, s a finanszírozott gép rendszerint kitermeli saját lízingdíját. Épp ezért nincs szükség más biztosítékra, elegendő akár alacsonyabb önerő, vagy lehetőség van hosszabb futamidőre. A lízing finanszírozás olcsóbb és gyorsabb is, mint a bankhitel, mivel itt nincs szerződéskötési díj, rendelkezésre tartási jutalék, de közjegyzői ellenjegyzés sem szükséges, amivel megtakarítható a jelentős közjegyzői díj, valamint a több hetes késedelem, amivel ez együtt jár.
A finanszírozó számára is nagyobb biztonságot jelent a lízing a hitelnél, így ezzel a módszerrel több kisvállalat juthat forráshoz. Ennek oka, hogy a lízing esetében az eszköz tulajdonjoga csak a teljes lízing tartozás kiegyenlítésével száll át a lízingbe vevőre.
A kis- és középvállalatok számára elérhető alternatív pénzügyi lehetőségek közé tartoznak a termelőeszköz, valamint a telephely, kereskedelmi ingatlan beruházásához kapcsolódó lízing konstrukciók, a halasztott fizetési határidejű követeléseik esetén a likviditás megőrzéséhez javításához faktoring, valamint az üzleti kockázataik csökkenetéséhez a különféle biztosítási termékek. Ezek segítségével a megszokottnál kedvezőbb üzleti lehetőségekkel növelhetik versenyképességüket, hatékonyságukat, és árelőnyöket tudnak elérni.
Rosszul állunk lízingben
A kormány, a minisztériumok, illetve az irányító hatóságok elmúlt években tapasztalt diszkriminatív intézkedései miatt a kis- és középvállalkozások finanszírozásában az eszközlízing aránya Magyarországon jóval elmaradt az unió 35 százalékos átlagától, közölte a Magyar Lízingszövetség. A magyar átlag ennek kevesebb, mint fele, mindössze 15 százalék. De a környező országokhoz képest is rosszul állunk, hiszen ugyanez az arány Lengyelországban 27 százalék, Horvátországban 24, Csehországban és Szlovákiában 25 százalék, s még Romániában is eléri a 22 százalékot.
