"A szakértők szerint az olaszok jövő év elején egy irányított adósság átstrukturálásra kényszerülhetnek."
"A milliárdos befektető, Soros György úgy véli az eurozóna kötvénypiaca hasonló helyzettel néz szembe, mint 2008-ban a pénzügyi szektor, emiatt azt tanácsolja az Európai Központi Banknak, hogy lépjen közbe, hogy megakadályozzon egy öngerjesztő bizalmi válság kialakulását"
Én úgy vélem, hogy Roubini téved, viszont Sorosnak 100%-ban igaza van. Soros korunk legnagyobb befektetője, ha nem osztogatta volna el vagyona jelentős részét útközben, akkor ma nagyjából a világ leggazdagabb embere lenne. Ezt annak köszönheti, hogy felismerte - és több könyvében is népszerűsítette - a reflexivitáselméletet, amely többek között kimondja, hogy a piaci árak, a valóság valamint a valóságról alkotott befektetői percepció egymásra hatnak, időnként negatív, időnként pedig pozitív visszacsatolásokat létrehozva. A piaci-gazdasági folyamatoknak ez a mély megértése és szigorú kockázatkezelés (veszteséges pozícióktól való megszabadulás) tette lehetővé a kiemelkedő hozamokat.
Soros számos visszacsatolásos folyamatot ismert fel és használt ki, ezeknek valóban egyik kiváló példája a jelenlegi európai helyzet, amiről magam is sokat írtam. Röviden: Mivel megingott a hit abban, hogy az európai államok vissza tudják fizetni adósságaikat ezért elkezdtek felmenni az állampapírhozamok, amire ezek az államok kénytelenek megszorításokkal reagálni, ami recessziót okoz, ami miatt ismét megugrik a hiányuk, és visszaértünk a kör elejére. Egyértelműnek tűnik már eléggé jó ideje, hogy ezt a kört meg kell törni, különben Európa mély depresszióba fog süllyedni. Az is egyértelmű, hogy erre az ECB tökéletesen képes lenne, de a weimari emlékek miatt* nem hajlandó megállítani a romlást. Amíg az ECB nem lép közbe, a folyamat valószínűleg erősödik és gyorsul...Ugyanakkor az ECB közbelépésével minden európai állam megmenthető a tönkremeneteltől!
Ugyanakkor Roubini csak egy félelemkufár, pont olyan, mint a 70-es években volt Henry Kaufman. Emlékszik rá valaki? //en.wikipedia.org/wiki/Henry_Kaufman
Akkoriban a legnagyobb piaci maestronak tekintették, mindig azt jósolta, hogy az amerikai állampapírok hozamai egyre feljebb mennek, nő az infláció, gyengül a gazdaság stb. És mivel abban az évtizedben ez volt a fő trend, mindig igaza volt, a neve Dr.Gloom lett, mindenki ismerte és meghallgatta. Szavait a piacok úgy itták, mint most Roubiniét, ám dicsősége Volcker megjelenésével és az infláció megtörésével leáldozott, már rég elfelejtették (egyébként pozitív, szuperbull ellentétpárja Abby Joseph Cohen volt a 90-es években).
Roubini ugyanígy fog járni, ha a jelenlegi trendnek vége lesz és ismét kisüt a nap a világgazdaság egén. /Ellenben Soros a 70-es években éves 40% hozamot ért el, a 80-as, 90-es években is 20-30%-ot és azóta is, még mindig nagyon jó hozamai vannak. Nem kétséges kire érdemes inkább figyelni.../
A negatív folyamatok tehát egyelőre fennállnak, szerintem is, de ez nem lesz mindig így, lesz még sok bikapiac és medvepiac, és már a híres-hírhedt Jesse Livermore is megmondta, hogy ne ragadjunk le az egyoldalú pesszimizmusnál vagy optimizmusnál, ne legyünk örökké medvék, vagy állandóan bikák: "A piacnak csak egyetlen oldala van, a helyes oldal!"
"There is only one side of the market and it is not the bull side or the bear side, but the right side.
Read more: //www.brainyquote.com/quotes/authors/j/jesse_livermore.html#ixzz1eVm5XcNM
*András múltkor küldött egy jó anyagot. A közkeletű vélemény az, hogy a pénznyomtatás hatására hiperinfláció lett a weimari köztársaságban, aminek hatására minden összeomlott és hatalomra kerültek a nácik, ezért abszolút inflációellenesek a németek, ebből következően a Bundesbank, és ebből következően az ECB. Ugyanakkor az anyag azt állítja, hogy pont nem így volt, hanem a weimari hiperinfláció után rendkívül inflációellenes, deflatórikus politikát folytattak a németek a Nagy Válság (29-33) idején, nem voltak hajlandóak lejönni az aranystandardról akkor sem, amikor az nagy szenvedést, óriási munkanélküliséget okozott, és pont ennek az antiinflációs ortodoxiának lett az eredménye a nácik hatalomra jutása. Magyarul nem az inflációtól kéne rettegni, hanem a deflációtól és azzal járó munkanélküliségtől. Egyetértek.
