Az Uniós átlagnál lényegesen több, 55 kis- és középvállalkozás jut 1000 lakosra Magyarországon, 15-tel több, mint az EU-ban. Az eltérés oka részben az, hogy nálunk sokkal több a részidős vállalkozás, illetve sokkal nagyobb arányban vannak a néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások. Mindezek miatt egyébként az átlagosnál magasabb arányt is képviselnek a foglalkoztatásban, viszont alacsonyabbat a hozzáadott érték terén – áll a Központi Statisztikai Hivatal összefoglalójában.
A KSH által idézett OECD felmérés szerint Magyarország "a megértő adminisztráció", "a finanszírozás" és "az egységes piac" követelményeit illetően éri el az EU-átlag színvonalát. Elmarad ugyanakkor "a vállalkozás", "a képességek és innováció", valamint "a nemzetköziesedés" területén a közösség átlagától.
A nem említett további négy területről ("a második esély lehetősége", "gondolkozz először kicsiben", "közbeszerzés és állami támogatás", "környezet") még nem tudtak megbízható uniós átlagot számítani, ezért ezeket nem minősítették. A tényezővezérelt kategóriában az élen állunk, a hatékonyságvezérelt csoportban a jobbak, az innovációvezéreltekében pedig a gyengébbek között vagyunk. Magyarország mindegyik táblában, ábrában szerepel; többször a középmezőnyben, míg a KKV-k hozzáadott értékhez való hozzájárulását nézve a 26 ország között a 19., az exportot nézve 18 ország között a 15. helyen.
181 ország üzleti környezetéről közreadott újabb Világbank-jelentések Magyarországot 2008-ra a 45., 2009-re a 41. helyre rangsorolták. 2009-re két körülmény esetében lényeges javulást jeleztek, de a befektetők védelme és az adózás terén a 113., illetve a 111. helyre soroltak bennünket. Az aggregált rangsorszám ún. kompozitmutató, azaz a 10 részmutató sajátosan számított és súlyozott átlaga, melynek alkalmazása során a legkedvezőtlenebb tényezők erős negatív, fékező-visszatartó hatását egy másik tényezőt illetően elért jobb helyezés, kedvezőbb feltételek csak kevéssé vagy egyáltalán nem semlegesítik.
Az uniós átlaghoz hasonló vállalati méretstruktúra továbbra sem párosul a KKV-k hasonló teljesítményével, a munkahelyteremtés mellett piacteremtéssel, innovációval. A kutatók azt ajánlják, hogy a célok között – a válságkezelés mellett, a 2007-ben hét évre jóváhagyott KKV-stratégia megújításával – a KKV- és vállalkozáspolitikánk középpontjába a vállalkozási-innovációs készség erősítését, az eszközök között az üzleti környezet javítását és az oktatást, képzést állítsuk.
