Teljesen egyértelmű, hogy a kormány nem tudja kivezetni a szektoradókat - egyértelmű volt már bevezetésük idején is - és most kicsit más köntösben visszahozza, pont úgy, ahogy írtam erről nemrégiben (percadó már úgy tűnik lesz, a perecadót egyelőre hiányolom, de ami késik nem múlik). Az adók ugyanazokat a szektorokat célozzák, csak mostmár jellemzően nem közvetlenül a cégeket, hanem a tranzakciókat/fogyasztást szankcionálják. Azt is mondatnánk, hogy a kormány - bár szelektíven, de - tovább emeli az ÁFA-kulcsot!
Alepvetően egyetértek azzal az iránnyal, hogy a fogyasztás legyen adóztatva a munka helyett (habár szerintem a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése jegyében célszerű a vagyonadó is, de ez részletkérdés), mert ez ösztönzően hat a gazdaságra. A probléma makrooldalról továbbra is a folyamatos kiszámíthatatlansággal van, ami legalább annyira sokat nyom a latba ellenkező irányból, mint az alacsony adókulcs.
Ami a tőzsdei hatásokat illeti: valószínűleg a vállalatok és a fogyasztók valamilyen módon megosztoznak majd a költségeken, és megújított szektoradók egy része a vállalati profitokat fogja terhelni, más része pedig a lakosságot, és valószínűleg generál némi inflációt is a megemelkedett díjakon, költségeken, előfizetési tételeken keresztül.
Ez összességében kedvező a hazai makromegítélés szempontjából, és (emiatt is) 3-évre előretekintve a nagy hazai tőzsdei cégek közül továbbra is az OTP-ben látom a legnagyobb árfolyamnövekedési potenciált. Az Mtel örülni fog ha fenn tudja tartani jövedelmezőségét, a MOL számomra erősen kérdéses, nem látom át, a Richter fejlesztéseinek termőre fordulásához évek kellenek, ám ha a hazai makrohelyzet javul, akkor az OTP profitabilitása nagyot ugorhat akár pár éves távon.
A kormány tehát hozott is ajándékot a Széll Kálmán Terv 2.0-val (makoroldalról) meg nem is (mert profitoldalról meg elvesz továbbra is) a tőzsdei részvényeknek...
A bíró okos leánya:
//www.youtube.com/watch?v=awST87FBvTg
