Először nem értettem, mi történt a parkoló automatával. Bedobom a pénzt, talán 40 forintot, ami elég kell, hogy legyen arra a tízegynéhány percre, ami még este hatig hátra volt. De a gép csak mered rám a buta szöveggel: minimum 30 forint. Igen, igen értem én. Na de nem is 30-at rögtön negyvenet (!) dobtam be. Tízforintosom nem lévén még egy ötvenessel próbálkoztam, azt is elnyelte, s diadalittasan kiírta, hogy reggel 8 óra 16 percig maradhatok. Köszi, de úgyis el kell indulnom 8 előtt, ez így nem jó megoldás.
Piros gomb, pénz vissza, újbóli próbálkozás. Túl akartam járni az eszén, ezért rögtön az ötven forintost dobtam be, de mintha kajánul még rám is vigyorgott volna a gép, mielőtt megjelent a már ismerős szöveg: minimum 30 forint. Mögöttem már más is várakozott, kezdett kínossá válni a dolog, így gyorsan bedobtam még újabb 20 forintot és kivettem a parkoló cédulát a gépből.
Tegnap az eset megismétlődött. Mivel volt egy parkolóőr a közelben, megkérdeztem, ugyan már hogy működik ez az általam újnak tűnő rendszer. A pontos összeget kell bedobnom, vagy maradhatok reggel tovább, jött a válasz. Ez rendben is lenne, de én nem szeretnék tovább maradni, hat előtt nem sokkal pedig nem tudok például 20 forintot bedobni, mert 30 forint a minimum. Hát, akkor jöjjek előbb, sakkozzam ki, hogy lesz elég a 30 forint. Frappáns válasz, hirtelen még féltucatnyi hasonlóan ötletes megoldás jutott az eszembe.
Csak hogy az etikusabbakkal kezdjem: elkezdem lassan kivenni a hathónapos gyereket, (addig csak nem hagyhatom egyedül, amíg én cédulát vásárolok). Mire kibontom az autósülésből, beleteszem a babakocsiba már le is telt az a röpke tíz perc… Vagy egyszerűen bent maradok az autóban és megvárom a hat órát, városi legenda, hogy a vidékről Pestre érkezők ezért járnak többedmagukban. De mielőtt még tovább folytatnám a sort, tisztelt parkoló társaság nem lehetne úgy beállítani az automatát, hogy akármekkora összeget be lehessen dobni?
IV
