A piacokon az árfolyamokat a befektetők világképe, percepciója alakítja. Ez a percepció vagy helyes, vagy nem, lehet, hogy igaz, részben igaz, vagy akár nagyon ritkán tökéletes is lehet. Jellemzően azonban a befektetők, piaci szereplők világlátása nem egyezik az objektív valósággal (ha egyáltalán van olyan), és emiatt a piacok által árazott eszközök árazása szinte soha nem tökéletes: vagy alulárazottak, vagy túlárazottak a termékek. Ami még ennél is fontosabb, hogy nem csak azt kell azonosítanunk, hogy a piac éppen milyen (tév)nézetben él, milyen vélemény alapján áraz, hanem azt is ki kell találnunk, hogy ez a vélemény, percepció mikor, milyen változások hatására tud módosulni. Azaz magyarul: az egyik tévnézetből mikor kerül a másik tévnézetbe a piac.
S mivel felismerjük, hogy a piaci szereplők világról alkotott képe soha nem tökéletes, ebből egyértelműen következik, hogy azt is belátjuk, hogy a saját világképünk sem lehet tökéletes: nincs tévedhetetlen piaci szereplő, és nagyon sokszor fogjuk rosszul látni a dolgokat, számtalanszor fogunk hibázni. Ha a fentieket megértjük, akkor sokkal egyszerűbb lesz a dolgunk a piacokon. Természetesen ez sem garantálja, hogy nyereséggel fogunk kikerülni ebből a hatalmas társasjátékból, de ha van egy gondolati vázunk, amire fel tudjuk fűzni a világban zajló eseményeket, az már fél siker.
Tévedésből tévedésbe
Találtam egy jó Soros interjút, amiben igazándiból semmi új nincsen, mégis jól összefoglalja, hogy mit gondol a piacokról, és amivel teljesen egyetértek.
