A szaktárca által a kkv-k finanszírozásáról készített éves jelentésből mindenesetre az látszik, hogy tavaly a legjelentősebb forráshoz jutási kezdeményezések a visszatérítendő pénzügyi programok voltak, és különböző konstrukciókban összesen közel 120 ezer vállalkozást segítettek 816 milliárd forintnyi hitelkerethez.
Emellett nagyjából 351 milliárd forintnyi összegben vállalt készfizető kezességet az állam. A vissza nem térítendő támogatások összege már jóval kevesebb volt. A reálszféra képviselői szerint ennél több kellene, például a Széchenyi-kártya mintájára egy beruházási hitelt kínáló termék, illetve egy kkv-bank, olvasható a Világgazdaságban.
Egy felmérés szerint az uniós pályázati források a banki hiteleknél is fontosabb szerepet töltenek be a kkv-k finanszírozásában. Egy másik elemzés szerint a kisvállalkozók nem elég innovatívak, félnek a kudarctól, és nem képesek betörni a nemzetközi piacra.
