II. Rákóczi Ferenc (1676) erdélyi fejedelem neve szorosan kötődik az 1703-as szabadságharchoz, amiben a Habsburg birodalom ellen próbálta kivívni Magyarország a függetlenségét.
Rákóczi azonban szertette volna közvetíteni a külföldi közvéleménynek a szabadságharc fejleményeit. Felismerte, hogy egy folyóirattal hitelesebben tud nagyobb kört tájékoztatni a háború menetéről. Tehát egy egész szabadságharc kellett ahhoz, hogy megszülessen a magyar sajtó.
A magyar szabadságharc fejleményeit leginkább a franciák követték, elvégre a Hasburg-ellenes Napkirály még támogatta is Rákóczit. A gall uralkodónak ráadásul nagy volt a tét, a spanyol trónra fájt a foga.
1705. június 5-én tehát megszületett a Mercurius Hungaricus, avagy a Magyar Merkúr.
A lap első számát Esterházy Antal kuruc tábornok szerkesztette magyarul, de sohasem került nyilvánosságra. A kuruc tábornok másképp tekintett a folyóiratra, mint Rákóczi, ő ugyanis amolyan népi vigasznak szánta.
1705 és 1710 között mindösszesen 6 alkalommal jelent meg - amiről a történészek még vitatkoznak - és összesen 13 példányban nyomtatott és kézírásos formában. A kis alakú 4-6 lapos újság a korabeli trendnek megfelelően csak híreket közölt szubjektív tartalmakat, véleménynyilvánítást nem. Alig maradt fent az utókornak a lapból, csak egy-egy példány létezik Európa nagy könyvtáraiban, ugyanakkor a Széchényi Könyvtárnak sajnos nincs belőle.
Rákóczi Ferenc a saját első Mercurius számát Lőcsén nyomtatta, ami a jelenlegi Szlovákia területén fekszik Eperjestől 40 kilométerre, a lapok szerkesztését pedig személyi titkárára, Ráday Pálra bízta. Ő a külpolitikai ügyeket irányította az erdélyi fejedelem keze alatt, ezért is esett rá a választás. Rákóczinak ugyanis - ahogy fentebb írtuk - Esterházyval szemben nem a hazai szívek pátyolgatása volt a célja, hanem a külhoniak tájékoztatása.
A Magyar Merkúr első számában Bercsényi Miklós, Bottyán János, Károlyi Sándor és Forgách Simon kuructábornokok tudósításai olvashatóak. Az időben következetlenül, amolyan véletlenszerűen kiadott lapot kedvelték külföldön és a második számtól kezdve Mercurius Veridicus ex Hungaria néven adták ki, mivel hiteles forrása volt a szabadságharcnak ellenben a Wienerisches Diariummal, ami egy kuruc ellenes bécsi lap volt.
A Magyar Merkúr után egy évtizedet kellett várni a következő magyar sajtótermék megjelenéséig. A pozsonyi Nova Posoniensa című lapot 1721-ben adták ki, de ez már egy másik történet.
mfor.hu
