Az elmúlt hetekben felélénkültek a görög események. Egyrészt több európai tisztviselő is szigorúan megrótta a görögöket, és felvetette, hogy nyugodtan lépjenek ki az eurozónából, fel is út, le is út, kategorikusan elutasítva, hogy bármiféle engedményt adjanak a programból, másrészt viszont megnyugtató szavakat is lehetett hallani: azért szeretnék ha a görögök maradnának. Miután a görögök úgy tűnik mégis összeszedik a trojka (ECB, EU,IMF) által követelt kiadáscsökkentést, amely hatalmas mértékű, 10-11,5 mrd euróra rúg (ez a GDP bő 4%-a!), sőt megígérték, hogy az elvárt 2013 helyett már idén megkezdik azok implementálását (hogy mindenki lássa, mennyire komolyan gondolják, hogy a kijelölt úton végigmennek), egészen váratlan fordulat következett be : állítólag a jegybankoknál lévő görög államkötvényeken is komoly leírás következHET be. Nyilván attól függ, hogy a görögök "jól viselkednek-e". Úgy tűnik az EU hajlandó jutalmazni a görögöket, ha minden erejükből telőt megtesznek.
//uk.reuters.com/article/2012/07/27/uk-eurozone-greece-debt-ecb-idUKBRE86Q0L720120727
Őszintén szólva ezt az egészet nem értem. A híradások szerint akár 70-100 milliárd euróval is csökkenthetik a görögök adósságát, de ez nekem sehogy sem jön ki:
"The latest aim is to reduce Greece's debts by a further 70-100 billion euros, several senior euro zone officials familiar with the discussions told Reuters, cutting its debts to a more manageable 100 percent of annual economic output...If I were to assign a percentage chance to OSI in Greece happening, I would say 70 percent," one euro zone official involved in the deliberations told Reuters.." ami egyértelműen azt jelentené, hogy a görögök adósságának fenntarthatósága jobb lenne, mint mondjuk Portugáliáé vagy akár az íreké. A probléma az, hogy érthetetlen ez hogyan jöhet össze, ugyanis a híradások meglehetősen zavarosak. Egyfelől arról beszélnek, hogy a jegybankoknál lévő görög adósságot írnák le 30%-kal (ami nem okozna valódi veszteséget, mert ezeket kb. átlagban a névérték 70%-án vette az ECB intervenciói során), másfelől arról, hogy 70-100 milliárd euróval csökken az adósság. Azonban az európai jegybankoknál csak 50-60 mrd eurónyi államkötvény van, ez a legutóbbi adósságkimutatásokból is jól látszik:
//www.minfin.gr/content-api/f/binaryChannel/minfin/datastore/dc/5b/c1/dc5bc19c8591c9735d7eb347c76d341e38899313/application/pdf/Bulletin_No65.pdf
a 115 mrd eurónyi államkötvényből ugyanis 64 milliárd az adósságcsere kapcsán lett kibocsátva, és csak a maradék lehet jegybankoknál, ami 51 mrd euró. A görög államadósság fele ugyanis főleg EU-s államközi hitelek és EFSF hitel formájában érkezett, ezeken pedig nem valószínű hogy leírnának 30%-ot.
Sokkal logikusabb megoldás lenne, ha az adósságok és állampapírok névértékét meghagynák (politikailag is ez a legelfogadhatóbb, mert el lehet mondani, hogy "a görögöknek nem engedtünk el adósságot"), miközben a fizetendő kamatot levinnék valamilyen nagyon alacsony szintre, pl. 0,5-1-2%-ra. Ez nagy könnyebbséget jelentene. De a 100 milliárd eurós adósságcsökkenéshez az összes jegybanki és államközi adósságot is kevesebb mint felére kellene leírni, ami teljesen valószínűtlen. Tehát a matek itt sem nagyon jön ki, és biztos lesz még egy csomó csavar a történetben, de a lényeg nem is ez, hanem az, hogy úgy tűnik, hogyha a görögök hajlandóak cselekedni, akkor akár igen jelentős könnyítéseket is kaphatnak európai hitelezőiktől, akár kamatcsökkentés, akár adósságelengedés formájában. Ha ez bekövetkezik, akkor viszont akár teljesen fenntartható pályára is kerülhet a görög adósságszolgálat - különös tekintettel arra, hogy a költségvetésük kamatfizetés nélküli egyenlege már idén is majdnem egyensúlyban lesz (a hatalmas recesszió ellenére). Miután a magánszektor adósságelengedése megtörtént, most az állami szektor jönne. Ha ez bekövetkezik, akkor az összes adósságteher nagyban csökken, és ez azonnal drasztikusan felértékelné a piacon megvásárolható görög államkötvényeket, mivel visszafizetésük valószínűsége hatalmasat ugrana.
Természetesen nem kockázatmentes ez a befektetés továbbra sem, sőt könnyedén benne van akár a teljes összeg elvesztése is, ha valami félresiklik (és bizony nagyon sokminden tud még félresiklani!) ám a potenciál hatalmas, igazi "distressed asset" a görög államkötvény. Ha a fentiek bekövetkeznek, és Görögország a következő 1-2 évet túléli forradalom nélkül, akkor a kötvények ára a jelenlegi 12-13%-ról (lásd pl itt: https://www.boerse-stuttgart.de/rd/de/anleihen/factsheet?sSymbol=GR0133010232.STU&lang=de a 20éves állampapírt), azaz a névérték hetede-nyolcadáról könnyedén 2-3-4szerezhet.
/Én legvalószínűbbnek azt tartom, hogy az ECB a nagyjából 50 mrd eurónyi görög államkötvényéért cserébe - amit mondjuk 35 milliárd euróért vett, és amelyre kb éves 2,5 mrd euró kamatot fizet a görög állam - kap új, 35 milliárd euró névértékű 1-2%-os kamatozású állampapírt cserébe. Ezzel a névleges adósság csak jóval kisebb mértékben, 15 milliárd euróval fog csökkenni, viszont az éves kamatfizetés akár 2 milliárd euróval is lehet kevesebb, és a jegybankoknak sem keletkezik vesztesége. További valós lehetőség, hogy a görög bankok feltőkésítését az ESM végzi, és ez nem válik görög államadóssággá, és még további lehetőség az államközi hitelek kamatának csökkentése. Szóba jöhet még a piacon elérhető 64 milliárd euró névértékű, de most alig 10 milliárd eurót érő görög állampapírok visszavásárlása, amivel szintén sok milliárd euróval csökkenhetne az adósság, hiszen még ha mondjuk átlagban 50%-os árfolyamon is vennék vissza a kötvényeket, akkor is 32 milliárd euróval csökkenne az adósság. Láthatóan sok megoldás van, ha a görögök jók lesznek, akkor van tere az adósságcsökkentésnek. Egy biztos, továbbra sem lesz izgalommentes a görög állampapírbefektetők élete.
