Matolcsy nemzetgazsági miniszter bejelentése szerint (de Orbán Viktor miniszterelnök is többször beszélt erről a napokban) a legfontosabb az lenne, hogy a magyar vállalati szektor sok és olcsó hitelhez jusson, mert így lehet beindítani a növekedést //www.mfor.hu/cikkek/Matolcsy___orulok__hogy_tartottuk_magunkat_az_utolso_toltenyig_.html és ennek egyik legfőbb módja az Eximbankon keresztüli forráskihelyezés lehet:
"Emellett megindul a hitelezés, az Eximbank elindítja erősebb hitelezési tevékenységét" - emelte ki Matolcsy, aki itt emlékeztetett arra, hogy az NGM alá tartozó pénzintézet most vont be sikeresen 500 millió dollárnyi forrást és ezt ki is helyezi a következő hónapokban. Emellett az uniós fejlesztésekkel kapcsolatban is beindul a hitelezés és az otthonteremtési hitelezés is felfuthat. "Kifejezetten várok egy hitelezési fordulatot a jövő évben..."
Félretéve azokat a kérdéseket, hogy ki, és milyen módon kapja majd ezeket a pénzeket meg, és hogyan tud az ekkora volumenekhez nem szokott bank megbírkózni az új nagyságrendekkel (hiszen jelenlegi teljes mérlegfőösszege mindössze 700 millió euró, saját tőkéje pedig csak 60 millió euró!), adódik még, hogy mire lesz elég az 500 millió dollár vagy esetleg a 2 milliárd euró?
Az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya bő 3 milliárd euróval csökkent (a teljes állomány pedig összesen kb. 24 milliárd euró), tehát ha az Eximbank valóban kioszt valami módon 1-2 milliárd euró hitelt, az jelentősen ellensúlyozhatja a külföldi tulajdonú bankrendszer mérlegzsugorodását. Persze tudjuk, hogy jellemzően az ilyen állami hitelezés rossz helyre szokott menni és utóbb hatalmas veszteségek vannak rajta, de 2013-ban valóban segítheti a növekedést, a veszteségek pedig valószínűleg csak évek múltán bukkannak elő.
Ennél azonban sokkal érdekesebbeket is mondott a miniszter (utalva a sokunk által kicsit aggódva várt tavaszi elnök, és alelnökváltásra):
"Biztos vagyok benne, hogy olyan jegybanki vezetés lesz, amelyik stratégiai partneri viszonyban áll majd a kormánnyal. Nagyon jelentős biztonságot ad majd ez - folytatta. Ma a lehetségesnél kisebb az együttműködés. Egyetlen dolog hiányzik: a bankrendszer segítse a kormány t a növekedési fordulatban. A jegybanknak legalább 12-16 olyan eszköze van. Ilyenekkel él az EKB, a Fed vagy a BOE."
Habár már korábban, többször is volt ezekre utalás, szinte bizonyosnak látszik, hogy a "standard" állami irányítású hitelezés mellett (amiről fentebb írtam) valami "kreatív" megoldást fog a jegybank új vezetése (talán éppen maga Matolcsy?) kipróbálni, az elmondottak alapján valamilyen QE-jellegű megoldásra utalhatott a miniszter. Ezzel meglehetősen veszélyes vizekre tévedünk, és mivel a Monetáris Tanács kamatvágási stratégiája is az, hogy megpróbálja belőni azt a lehető legalacsonyabb kamatot, ahol még éppen nem gyengül a forint, és unortodox módszerekkel is kísérletezni fognak, szinte biztosra vehető, hogy a jövő évben eljön az a pont, amikor vagy a túl alacsony kamatok, vagy az unortodoxia miatti félelmükben a befektetők megijednek, s tekintve az ittlévő nagy állományaikat, egy ilyen ijedség komolyabb forintgyengülést okozhat. Addig fogja "kóstolgatni" a gazdaságpolitika a piacokat, amíg bele nem szaladnak egy nagyobb combosba. Szerencsére ha ez bekövetkezik, akkor gyorsan tudnak majd visszakozni, mert véleményem szerint nagy egyensúlytalanságaink nincsenek, így meg lehet majd nyugtatni a piaci szereplőket. Éppúgy, mint a fiskális politikában és az adózásban, a hitelezésben is unortodox módszerek, a többi szereplő tűrésküszöbének tesztelgetése fog folyni.
Jó esélye van tehát 2013-ban egy nagyobb, egyszeri forintgyengülésnek, ami azonban helyes kezeléssel szinte teljesen letörölhető lesz. Ha tippelnem kellene (amit persze nem szabad), így jósolnám a következő év negyedéves forint-euró árfolyamait: 280-290-320-290.
