Aki azt hiszi, hogy viccről van szó, vagy Anettka elfoglalta a szerkesztőségünket, téved: Magyarország már eddig is jelentős eredményekkel büszkélkedhet az űripar területén. A Farkas Bertalan által kipróbált Pille nevű sugárzásmérő készüléket - illetve annak másodpéldányait - például még ma is használják a NASA-nál.
A magyar űripar a rendszerváltás óta eltelt időben sem állt le: számos egyetemi kutatóhely (ELTE, Műegyetem, Miskolci Egyetem anyagtudományi kutatócsoportja) és sok kisebb-nagyobb cég is (Admatis Kft. SGF Kft.) erősítette a magyar "csillagflottát".
Van tapasztalat
Persze nem arról van szó, hogy titokban űrhajósokat képeztek volna nálunk, vagy hatalmas hordozórakéták lennének eldugva a kiskunsági homokbuckák alatt. A magyar űripar leginkább apróságnak tűnő, de nélkülözhetetlen segítséget nyújtott főleg az európai misszióknak. Az űriparhoz kapcsolódó egyik leglényegesebb projekt a műholdas szökőár-előrejelző rendszer kiépítése volt a csendes-óceáni térségben. Például egy magyar cég, a Bonn Hungary Kft. által kifejlesztett berendezések veszik a LAPAN Tubsat indonéz műhold fedélzeti kamerájának képeit.
A Bonn Hungary Kft. most megállapodást kötött a magyar Szilícium-völgyet építő Talentis Zrt.-vel, jelentették be szerdán Budapesten. A két cég vezetői egy Űripari Technológiai- és Tesztközpont létrehozásáról szóló megállapodást írtak alá. A mintegy 2,2 milliárd forintos beruházás keretében egy többszintű, egymásra épülő, átjárható képzési-oktatási szolgáltatást is nyújtó űrkutatási központ épül majd fel. A magyar "bázison" technológiai és tesztközpont, a kapcsolódó kis- és középvállalkozások irodái és laborjai, valamint kutatás-fejlesztési intézetek is helyet kapnak.
Tovább kell lépni
A cégvezető szerint ezeknek a feltételeknek eddig is megfelelt a magyar űripar, most viszont fejleszteni kell. A hazai kutató-fejlesztő helyek közös problémája, hogy a megfelelő minősítésű szerelés és tesztelés Magyarországon nem megoldott, így csak hatalmas költségek árán, az elnyert megbízások jövedelmezőségét kockáztatva tudják a végszereléseket és a teszteléseket elvégezni valamelyik nyugat-európai központban.
A hazai "űripari műhelyek" méreteikhez képest nagy kutatási potenciállal rendelkeznek, a tesztközpont nélkül mégis esélytelenül indulnak a pályázatokon. Egy magyar tesztközpont lényegesen olcsóbbá tenné ezt a szolgáltatást - az összes uniós ország számára, véli Solymosi János.
A Talentis ipari parkja azért lenne megfelelő hely számunkra, mert ott egy helyen lenne minden, sőt a további fejlődéshez szükséges terület is rendelkezésre áll a Zsámbéki-medencében - tette hozzá a Bonn Hungary Kft. igazgatója.
A megállapodás értelmében a Talentis biztosítja a beruházás infrastrukturális, ingatlanfejlesztési és uniós pályázati finanszírozási oldalát, a Bonn Magyarország Kft. pedig a központ működéséhez szükséges szakmai-kapcsolati potenciált, a több százmilliós high-tech műszer- és gépparkot, valamint a magasan képzett szakembergárdát.
"Bázis hívja Etyeket"
A beruházáshoz szükséges pénz megvan, azt azonban még most tervezzük, hogy ebből mennyire tudunk pályázni az Európai Unióhoz, mondta el lapunk kérdésére Takács Ernő, a Talentis Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az építkezés jövő tavasszal kezdődik, ám idén ebből a pénzből már költenek területrendezésre, tette hozzá. Az űrtechnológiai központ Etyek közigazgatási területén lesz.
A tájékoztatón elhangzott, hogy idén más beruházások is megkezdődnek a Zsámbéki-medencében, összesen 16 milliárd forint értékben. Ez a pénz jórészt banki finanszírozás keretében áll rendelkezésre, de azt - mint ahogy az űrközpont építésének esetében is - még vizsgálják a Talentis szakemberei, hogy mennyi brüsszeli, illetve magyarországi pályázati forrást lehet mozgósítani a Szilícium-völgybe.
"Egyvalamit látni kell: a Talentis nemcsak magyar, hanem nemzetközi keretekben gondolkodik. Európában pedig igenis rendelkezésre áll annyi kockázati tőke, hogy jelentősebb állami vagy EU-s pénzek nélkül is felépíthessük Európa első tudásrégióját" - emelte ki végezetül Takács Ernő.
L. Nagy GáborMenedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok: Ötmilliárd forintba került eddig a magyar Szilícium-völgy Megállapodás született a műholdas rádiónavigációs rendszerekről Késhet a GPS-t kiváltó európai Galileo
