Múlt héten megemlékeztünk róla, hogy a piacok lármáját és a nagy sokadalmakat sok esetben csak kényszerűen viselték el a városlakók. A türelem egyre fogyott, így a XIX. század végén Budapest urainak új megoldás után kellett néznie. A település fejlődése, terjeszkedése is a vásárok kiszorítását siettette, de az sem tett jót a hírüknek, hogy a hatóságok egyre több közegészségügyi kihágást lepleztek le. A millimárik a tejet vizezték, a mészárosok rossz, férges húst akartak a vevőre sózni, a lacikonyhákon pedig a legelemibb előírásokat sem tartották be. Igaz, ez nem vonatkozott mindenkire, de a rossz híreket – akár csak manapság – fölkapta a sajtó, s széltében-hosszában terjesztette.
A képviselők a számos visszásságot látva elhatározták, szabályzott mederbe terelik az eladók és a vevők találkozását, üzletkötését, s fölépítenek öt vásárcsarnokot. A terv nagyon hamar valósággá vált: 1895-97 között sorra nőttek ki ezen műintézmények a földből.
Egy-egy "pláza" megtervezésére a kor legjelesebb építészei vállalkoztak: a több mint tizenhétezer négyzetméteres Vámház körútit például Petz Samu készítette el. Jó tudni: az útnak nevet adó hivatal épülete a mai Közgáz, amelynek udvarába a déli kapun át egykoron iparvágány kanyarodott a kilencvenes évek elején eltakarított Ferencvárosi-pályaudvarról. A vasút egyébként a vásárcsarnokot is elérte.
Mint fentebb is említettük, a vagonokból közvetlenül a csarnok előterébe lehetett bevinni az árut, de az sem került bajba, aki hajóval akarta szállítani portékáját: a rakpartról a ma is meglévő alagúton át lehetett elérni az alagsort. Aki ma bemegy az épületbe, nem feltétlenül értheti, miért olyan nagy a főbejárat. A magyarázat egyszerű: régen a szekerek és kocsik egyenesen behajtottak a fedél alá, s a termelők közvetlenül a standjukra pakolták a terményeket.
Amúgy mind az öt központot egyszerre, egy napon, 1897 február 16-án nyitották meg. A legnagyobbat, azaz a Vámház körútit maga I. Ferenc József. Az egykorú újságok lelkes hangvételű cikkekben emlékeztek meg a nagy eseményről, s nem győzték hangsúlyozni, hogy ezzel a lépéssel Budapest Párizs és London nyomába ért.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
