Fecskendőből adták a levest és a híg főzeléket a Kövér Tetű nevű helyen az 1880-as évek végén. A döntően diákok által látogatott műintézmény pincére, amennyiben valaki nem tudott fizetni, nemes egyszerűséggel visszaszippantotta az eledelt a csőbe.
Másról volt híres a Kálvin téri Bátori kávéház. Ott ugyanis olyan koktélt, bizonyos trumfpandlit szolgáltak fel, amely háromféle, egymással nem keveredő italból állt - ezek együtt a nemzeti színeket adták ki. Mikor tulajdonosa 1869-ben meghalt, egyik utódja Beyer Marcell lett. Leánya, akit a közönség kedveskedve csak Renonszkának hívott, utóbb magyar nevet választott magának: ő volt Bajor Gizi, híres-neves színésznőnk.
A Zichy Jenő utca és a Körút sarkán nyitotta ki kapuit 1912-ben a Kristály Kávéház, amelynek roppant ízléstelenre sikeredett a berendezése. A hely arról volt híres, hogy 1913-ban itt is bevezették a kor egyik újítását, az úgynevezett revier-rendszert, amely szerint minden felszolgáló maga veszi át a vendégtől az általa kivitt étel- és italnemű árát. Ez ma megszokott dolog, ám akkor erős harcot folytattak érte az alkalmazottak - vélhetően nem nehéz kitalálni, hogy a borravaló miatt. (A durva fordításban életteret jelentő francia revier szót akár az ornitológusoktól is átvehették a mozgalmárok…)
E heti cikkünk zárásaként pedig emlékezzünk meg a Rákóczi út 41. szám alatt 1929-ben kinyílt Automata büféről, ahol a fogásokat gépekkel szolgálták ki. A szakma lelkesedett az új megoldásért, ám a közönség ragaszkodott a hagyományos módszerekhez, így kevéssé látogatta a helyet. A bolt 1932-ben tönkrement, helyén 1933-ban a székely stílusú Góbé Vendéglő nyitotta ki kapuit.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
