Annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait, a fejlesztéseknek és a vállalati működésnek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is.
A környezettudatos menedzsment alapelve, hogy olyan módon működjön a vállalkozás, hogy a természeti erőforrások, szennyezések, kibocsátások és a környezeti kockázatok a lehető legkisebbek legyenek. Vagyis olyan megközelítés, illetőleg magatartásforma, amelynek alapján a vezetés a környezettel összhangban, ám mégis nyereségesen működteti a vállalatot.
Ennek érdekében azonban cégvezetőként nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hanem figyelnünk és elemeznünk kell a környezetvédelmi folyamatokat – és az időről időre változó jogszabályokat.
Egyre több a környezettudatos vásárló
Tény, hogy jó pár kötelezettséget be kell tartanunk, a környezettudatos hozzáállás azonban számos előnnyel is kecsegtet. Itt mindjárt megemlíthetjük a vállalat kiadásainak csökkenését. A hatékonyabb energia és erőforrás gazdálkodás, valamint az alacsonyabb hulladékkezelési költségek ugyanis csökkenthetik a működési költségeket. Ráadásul, a jól átgondolt és előkészített környezetvédelmi intézkedések hozzájárulhatnak a veszteségek csökkentéséhez.
A környezettudatos szervezet azonosítja, folyamatosan figyelemmel kíséri és csökkenti a tevékenység környezeti kockázatait.
A KIR elősegíti ezenkívül a környezeti teljesítmény értékelését és növekedésének bizonyítását, továbbá versenyelőnyt biztosít azáltal, hogy a termékeket és a szolgáltatásokat igyekszik a vevők növekvő elvárásaihoz igazítani.
Pozitív szerepe van a vállalati (média) image kialakításában, az úgynevezett új gazdasági eszközök (adók, járulékok, engedélyek, pályázatok) előnyben részesítik a „tiszta” vállalatokat, és a vásárlók között egyre több a zöld fogyasztó.
Végül, de nem utolsósorban az sem elhanyagolható szempont, hogy a munkavállalók általában szívesebben dolgoznak egy olyan vállalatnál, amely elkötelezett a környezetvédelem iránt. Sőt, már Magyarországon is egyre több munkakereső figyel arra, hogy a cég, amelynél elhelyezkedni kíván, mennyire környezettudatos, támogatja-e a tömegközlekedést a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében vagy az újrahasznosítási eljárásokat.
Egy egyesült királyságbeli felmérés szerint a jelöltek hetvenöt százaléka két cég közül azt választja, amelyik jobban odafigyel a környezetvédelemre. De már a hazai cégvezetők közül is sokan megfigyelték, hogy az interjúk során a jelöltek odafigyelnek arra, hogy leendő munkáltatójuk mennyire figyel oda a környezetre, van-e lehetőség például szelektív hulladékgyűjtésre.
A környezettudatosság nem csupán a nagy termelőcégek sajátja lehet, bármelyik hazai kis- és középvállalkozás magáévá teheti az ehhez kapcsolódó értékeket. A szelektív hulladékgyűjtés például rendelkezésre áll minden vállalat számára.
Igaz azonban, hogy egyelőre van némi lemaradásunk a nyugati országokhoz, többek között az Egyesült Királysághoz képest, miután ott már a vállalatok mintegy fele kialakított környezetvédelmi politikát. Hazánkban is egyre inkább lehetőségük van a cégeknek erre; különféle pályázatokon vehetnek részt, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) például évente díjazza a környezetvédelmet leginkább szem előtt tartó cégeket.
