Európa legnagyobb gazdasága technikai értelemben is recesszióba süllyedt, miután a berlini statisztikai hivatal jelentése szerint a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a második negyedéves 0,4 százalékos csökkenés után. Utoljára 1996-ban volt példa arra, hogy a német GDP két egymást követő negyedévben esett. Az elemzők mindössze 0,2 százalékos mérséklődést vártak.
Az exportpiacok gyengélkedése okán a kivitel immár nem képes dinamizálni a magyar gazdaságot, tudtuk meg a MKIK GVI (Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet) tanulmányából.
A kormány a következő két évben 1400 milliárd forintos forrásbővítést tenne lehetővé a gazdaságban.
Gazdaságélénkítő stratégia kell
A támogatás döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg, jelentette ki Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a november 13-án megtartott gazdasági csúcson. A pénzügyi gazdasági válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok, a válságkezelésnek ezeket a problémákat kell orvosolnia, mondta a gazdasági miniszter.
Bár Magyarország számára lezárult a pénzpiaci válság legnehezebb szakasza, a kormány azonban elhúzódó gazdasági recesszióra számít, amely 2009-ben tartós válságkezelési és gazdaságélénkítő stratégia követését teszi szükségessé.
Az egyik legnagyobb gondot a kkv-k (alvállalkozók, beszállítók) erős függőségi viszonya okozza, amely a gyakori üzembezárások, termeléscsökkentések következtében még inkább kidomborodik. A mikro-cégek helyzete a legkedvezőtlenebb ebből a szempontból, náluk 38 százalékkal csökkent az értékesítés volumene a tavalyi év októberéhez képest.
Több pénz kellene K+F-re
Hasonló tendenciák várhatók 2009 első félévében is az exportrendelések várható visszaesése miatt: a cégek 37 százaléka számol ugyanis ezek csökkenésével és mindössze 20 százalékuk az export rendelésállomány növekedésével, amely az export-rendelésállomány visszaesését valószínűsíti.
Megfigyelhető, hogy negatív kapcsolat mutatkozik az export árbevételen belüli súlya és az export rendelésállomány alakulása között: minél inkább exportra termel egy cég, annál nagyobb a rendelésállomány visszaesésének valószínűsége. A versenyhelyzet javulására már október elején is csupán a cégek 8 százaléka látott esélyt, mint ahogy az ECOSTAT felmérése mutatja, és azóta ez az arány még tovább csökkent.
Szakértők szerint hiába a jó szándék, ha nem akad vevő a támogatott termékekre, megint mások szerint át kellene alakítani a gazdasági szokásokat. Így például többet kellene K+F-re, valamint piackutatásra fordítani, amelyben a kamaráknak fokozott szerepük lehet, mondta el az Mfor.hu-nak Lengyel Zoltán parlamenti képviselő.
A feldolgozóipari exportálok mellett egyébként a pénzügyi szolgáltatókat, a kereskedelmet és a vendéglátást veszélyezteti leginkább a válság a munkaerő-piaci kilátások szempontjából.
