Királyi Zálogház - így hívták 1924-ig a legnagyobb magyar és állami tulajdonban lévő zacit. A firmába a pesti és budai polgárok 1873-ban 358, 1880-ban 480, 1890-ben 882 ezer, 1910-ben már 1,009, 1910-ben 1,372, 1930-ban 2,179, 1932-ben pedig 2,239 millió tárgyat csaptak be.
Az 1920-as adat ismét kimaradt - nem véletlenül, hiszen az akkora visszaesést jelentett a korábbi évekhez képest, hogy első olvasatra talán nem is hihető: akkor az 1910-es mennyiségnek kevesebb, mint a felét (604 ezer tételt) vittek zaciba.
Brutális viszonyok
A beadott (zárójelben a kiváltott) tárgyak értéke 1873-ban 7,762 (7,124), 1880-ban 6,684 (7,018), 1890-ben 8,555 (8,608), 1900-ban 8,402 (7,531), 1910-ben 15,047 (14,336), 1920-ban 1,090 (863 ezer), 1930-ban (nem tévedés) 57,658 (55,631), 1932-ben pedig 52,258 (47,612) millió pengőt tett ki.
Az elárverezett tételek száma 1915-ig folyamatosan emelkedett: az ütem esztendőnként nagyjából háromezer körül mozgott. A folyamat itt is 1920-ban szakadat meg: ekkor mindössze 898 tétel talált gazdára - míg 1910-ban 123 ezer!
Érdemes egy pillantást vetni a kincstárba befolyt összegekre is: 1880-ban 791, 1900-ban 782 ezer, 1910-ben 1,121 millió – 1920-ban pedig mindössze negyvenezer (!) pengő. Igaz, később fellendült az üzlet, hiszen 1930-ban már 2,425 millió jött össze ebből a forrásból. Két évvel később azonban ismét lejtmenet következett, hiszen csak 1,830 milliót tudtak kikiáltani - s ez így ment egészen 1937-ig, a trend ugyanis csak ekkor fordult meg.
Tételek és ékszerek
Mint fentebb írtuk, 1925-től új, Magyar Királyi Postatakarék-pénztár Zálogkölcsönosztálya néven futott az állami zaci. A polgárok a kezdő esztendőben többek mellett 856 arany- és ezüstékszert, 2686 festményt, rajzot és metszetet, 266 szobrot és plakettet, 662 értékes könyvet, 338 kelet-ázsiai tárgyat és harminc hangszert vittek be.
Figyelemre méltó a tőzsdei értékpapírok zsíróforgalma is: 1895-ban 743, 1900-ban 230, 1905-ben 350 ezer, 1910-ben 1,341, 1917-ben 3,287, 1920-ban 9,113, 1930-ban pedig 1,196 millió átvett értékpapírt jegyeztek fel a statisztikusok. A szállított és átvett részvények összértéke 1895-ben 995, 1900-ban 301, 1905-ben 451 millió pengő volt. Az első világháború előtt 1910-ben ez a mutató 1,803, majd 1917-re 2,832 milliárd (!) pengőre hízott – 1920-ban pedig mindössze 607 millió volt.
A krachot jól érzékeltetik a további adatok: a szállított és átvett részvények összértéke 1925-ben 221, 1930-ban pedig mindössze 156 millió pengőt ért el.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
