A pénz előteremtéséhez külön tagállami befizetésekre lesz szükség. Magyarország esetében ez három évre - a 2009 és 2011 közötti időszakra - elosztva mintegy 12-13,5 milliárd forint befizetési kötelezettséget jelent.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közlése szerint a Nabucco projekten kívül Magyarország kedvezményezettje lesz a magyar-szlovák, a magyar-román és a magyar-horvát gázvezeték-összeköttetés megteremtéséhez adandó támogatásnak, ami az első két esetben 30-30, horvát relációban 20 millió euró. A magyar-osztrák elektromosvezeték-összeköttetés projektje 20 millió eurót kap. A szélesebb térségben a gázáramlási irány megfordításához szükséges fejlesztésekre 80 millió eurót szán az EU.
15-21 milliárd forint támogatás jöhet
A fentiek alapján a Magyarország területén megvalósuló energetikai beruházások révén 15-18 milliárd forintnyi támogatásra lehet számítani. A Nabucco magyarországi szakaszára jutó támogatási összeg 15-21 milliárd forint. További vidékfejlesztési és internetfejlesztési támogatásra Magyarország esetében 13,5 milliárd forint jut.
Ezekkel a tételekkel áll szemben a magyar tagállami befizetési kötelezettség, 12-13,5 milliárd forint nagyságrendben. Ebből következően Magyarország - a Nabucco-támogatás nélkül számolva - a szóban forgó három év alatt 16,5-18 milliárd forinttal többet kap, mint amennyit befizet. Ha a Nabucco-támogatást is figyelembe vesszük, akkor az egyenleg ennél is jobb, 33-39 milliárd forint aktívum.
"Minden vita ellenére igenis létezik az európai szolidaritás" - állapította meg a magyar kormányfő. Most - tette hozzá - az EU-nak meg kell néznie az eddig tett intézkedések hatását, és majd a következő félévben lehet eldönteni, van-e szükség további intézkedésekre.
Utalt azonban Gyurcsány Ferenc arra, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta a csúcstalálkozó résztvevőinek: a válság mélyebb lesz, mint amilyennek most látjuk. A magyar kormányfő szerint ebből az következik, hogy a válságkezelő intézkedésekkel "ne lőjük el az összes puskaport a csata elején".
Duplázódik a válságkezelő alap
A csúcsértekezleten egyetértettek abban, hogy meg fogják kétszerezni, vagyis 25 milliárdról 50 milliárd euróra fogják emelni az unió válságkezelő alapját, amely az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál fizetési nehézségek esetén.
A résztvevők "üdvözlik az Európai Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot tegyen a megkétszerezésre" - fogalmaztak a záró nyilatkozat megszövegezői.
Az EU-országok vezetői abban is megállapodásra jutottak, hogy 75 milliárd euróval hajlandóak hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatási keretének bővítéséhez. A tervek szerint az IMF-keretet is meg akarják duplázni, 250-ről 500 milliárd dollárra. Erről a fejlett és feltörekvő húsz vezető ország (G20) londoni tanácskozásán lesz szó, április elején.
Az állam-, illetve kormányfők arra kérték az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy 2010 elejéig tegyen javaslatot az EU új energiabiztonsági és infrastruktúrafejlesztési programjára.
A csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatot tettek az EU keleti partnerségének - az Ukrajnával, Moldovával, Fehéroroszországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal ápolt kapcsolatoknak - a megerősítése ügyében.
A lisszaboni szerződés ügyében az ír miniszterelnök a csúcstalálkozón - a magyar kormányfő értékelése szerint "óvatos bizakodásra okot adó" tájékoztatást adott a várhatóan ősszel sorra kerülő, következő népszavazásról.
MTI/Menedzsment Fórum
