Az Európai Unió harmadik energia csomagjának magyarországi hatásait vizsgáló tanácskozáson Hónig Péter energiaügyekért felelős miniszter kifejtette: az EU a 2009 januári gázszállítási problémák hatására érzékelhetően az ellátásbiztonság irányába mozdult el. A csomag három direktívát tartalmaz, amelyek nemrégiben léptek hatályba, de a legtöbb rendelkezést a tagországnak 2011. szeptember 3-tól kell alkalmazniuk.
Gordos Péter, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztérium szakállamtitkára a csomag fő célkitűzéseire emlékeztetett: a piac átláthatóságának javítása, az integrált energetikai cégek tevékenységének tulajdonosi szétválasztása, a szállítóvezetékekhez hozzáférést biztosító rendszerirányítók együttműködésének megteremtése, valamint az egységes szabályozó hatóságként az Európai Energiaszabályozási Együttműködési Ügynökségének (ACER) létrehozása.
Az elképzelés szerint az integrált energetikai cégeknél, illetve a hozzájuk tartozó, szállítóvezetékkel rendelkező társaságoknál meg kellene oldani, hogy ne legyen azonos a tulajdonosuk. Az uniós csomag lehetőséget ad arra, hogy ezt egy független rendszerüzemeltető kijelölésével oldják meg.
Gyürk András fideszes európai uniós képviselő - bár könnyen kijátszhatónak tartja az európai szabályozást -, de pozitívumnak tekinti a fogyasztóvédelem erősítését, a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének növelését, és a rendszerirányítók együttműködését. A csomag magyar alkalmazását szerinte hátráltatja az, hogy a magyar kormánynak "nem volt kitapintható álláspontja" a csomag kidolgozásával kapcsolatban.
Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő a fogyasztóvédelmi "vívmányokat" emelte ki az EU harmadik energiacsomagjából. Tájékoztatása szerint a fogyasztók három héten belül díjmentesen válthatnak szolgáltatót, és nem megfelelő minőség esetén kompenzációra jogosultak.
Kalas Renáta, az Égáz-Dégáz Zrt. vezető jogásza és Kövesdi Zoltán, az Elmű-Émász igazgatósági tagja irreálisnak tartja, hogy az eddigi 30 napról három hétre szűkítik a szolgáltatásváltás idejét. Kövesdi Zoltán hozzáfűzte, hogy ez tovább növeli a fogyasztóvédelem költségeit, amit a főleg a lakosságot ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatói körben nem fedez a Magyar Energia Hivatal által engedélyezett árrés.
A tanácskozáson szinte minden hozzászóló felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályok a piaci szereplőknek további költségeket jelenthetnek, ami végső soron mind beépül az áram illetve a földgáz fogyasztói árába.
