Ennek irányítására egy közös testületet is felállítanak, a transzatlanti gazdasági tanácsot, amelynek élére az EU részéről Günter Verheugen ipari és vállalkozásügyi biztost, az USA képviseletében pedig a gazdasági tanács igazgatóját, Al Hubbardot nevezik ki. A megállapodás kiterjed az amerikai, illetve európai számviteli szabványok kölcsönös elismertetésének kérdésére is, amely várhatóan 2009-től valósulhat meg.
Németország a júniusban lejáró féléves EU-elnöksége egyik fő prioritásának tekintette a transzatlanti gazdasági kapcsolatok erősítését. Ennek megfelelően Angela Merkel kancellár a csúcstalálkozón "jelentős előremutató lépésként" értékelte a gazdasági partnerségről szóló megállapodás aláírását. Korábban Merkel azt is kifejtette, hogy szívesen látná, ha 2015-re szabad kereskedelmi térség jönne létre az USA és az EU között.
A transzatlanti gazdasági partnerségről szóló egyezmény mellett a két fél képviselői aláírták az USA és az EU közötti légi forgalmat liberalizáló Nyitott Égbolt megállapodást is, amelynek tartalmáról még március végi ülésükön egyeztek meg az unió szakminiszterei. A 2008. március végétől hatályos megállapodás szerint az összes EU-tagállam légitársasága bármely tagország repülőteréről indíthat majd járatokat az USA-ba, illetve az amerikai légitársaságok is korlátozás nélkül indíthatnak járatokat Európába.
Brüsszel és Washington arról nem tudott továbbra sem megegyezni, miként lépjenek fel közösen a globális klímaváltozás hatásai ellen. A csúcstalálkozón Bush elnök ismét megerősítette: az USA addig nem hajlandó radikálisabb emissziócsökkentésbe fogni, amíg Kína és India nem fogja vissza érdemben széndioxid-kibocsátását, számol be a Világgazdaság.