Az önkormányzatokkal 72 forintos köbméterenkénti áron kötöttek szerződéseket nyáron a gázszolgáltatók, azzal a záradékkal, hogy a szolgáltatók negyedévente emelhetik az áraikat a piaci viszonyok alapján, ezzel tették gazdaságtalanná a megújuló energiára történő átállást az önkormányzatok és intézményeik fűtésénél - mondta Tóth József, a szövetség főtitkára. Hozzátette: télre 130 forint lesz a köbméterenkénti gázár, de addigra lejárnak az alternatív fűtésre történő átállás támogatási pályázatai.
A tanácskozáson az egyik visszatérő probléma a fosszilis tüzelő anyagokat - olaj, gáz - támogató lobbik ereje volt. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő (MSZP) példaként hozta fel azt, hogy miért nem lehet a hőszivattyúkat kedvezményes áramtarifával működtetni. Előbb az volt a probléma, hogy 24 órás kedvezmény nem adható. Mire sikerült megállapodni a jogszabály készítőkkel a 23 órás kedvezményben, akkora elkészült egy olyan jogszabály, amely ugyanarra a vezetékre nem enged két mérőt - egy kedvezményest 23 órára és egy normál tarifásat a maradék 1 órára - felszerelni.
A megújuló energiaforrások mindenképpen helyi jelentőségűek lesznek. Néhány kilométer sugarú körben gyűjthető be például gazdaságosan a biomassza, amely vagy közvetlenül eltüzelhető, vagy biogázzá alakítva fűtésre és áramtermelésre használható. Legjobb hatásfokkal akkor hasznosul a biogáz, ha bekeverik a földgázba, de ennek a szabályait - a mai jogszabályi előírás szerint - a gázszolgáltatók határozzák meg. Nem véletlen, hogy nincs bekeverés - mondta Szanyi Tibor.
A decentralizált megújuló energia termelés rossz ellenpéldájaként hangzott el a tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőmű. Amíg az átlagos mérető biomassza erőművek néhány megawattosak, addig ez 50 megawatt teljesítményű lett volna. Tóth József idézte a számítást: 1 millió hektár szántón lehet ezt kiszolgáló szalmát termelni, a teljes magyar szántóterület 5,3 millió hektár. A másik gond, hogy a villanyáram mellett az erőműben keletkezett hőenergia semmire sem hasznosítható, mivel 32 Celsius fokos vízként lép ki ez erőműből. Így viszont nagyon rossz lenne a hatásfoka.
Az a javaslat is felmerült a tanácskozáson, hogy Magyarország eladhatná előre a széndioxid megtakarítását, és ez a pénz lenne a később megtakarítást hozó beruházásoknál a saját erő. Ezzel akár évi 100 milliárd forinthoz lehetne jutni.
