Mondhatnánk, hogy ott kezdődött minden, amikor a tavalyi választások után az oktatás – az egészségügyhöz hasonlóan – sem kapott önálló tárcát. Hiszen a nemzetstratégiailag roppant fontos szektort, az oktatást szintén a Belügyminisztériumhoz csatolták, amire fejlett, modern államokban nemigen találni példát. De nem itt kezdődött, hanem jóval régebben. Igaz, az elmúlt egy évben gellert kapott a pedagógusok ügye. Olyan gellert, ami ki tudja, hol áll meg, s amit a kormány bármikor megállíthatna. De nem teszi.
„Április 24-én ismét országos sztrájknap lesz. De most már nemcsak a sztrájkköveteléseink miatt, hanem amiatt is ki kell tartani, mert sokkal rosszabb munkajogi feltételeket fog adni a pedagógusoknak a státusztörvény, amit be akarnak vezetni” – mondja Nagy Erzsébet a PDSZ Facebook-oldalára feltett videójában a legújabb eredménytelen sztrájktárgyalások után, ezzel mintegy össze is foglalva a közoktatás választások utáni egy évét.
Igen, még mindig sztrájk, és még mindig nyoma sincs a béremelésnek, csakúgy, mint egy évvel ezelőtt. Mindössze 10 százalékot emelt a kormány a bérpótlékon, az összes többi, „minden eddiginél nagyobb” pedagógusbér-emelés továbbra is csak lóg a levegőben.
Úgy tűnik, a tanárok béremelése egyre jobban hasonlít Columbo feleségére, akiről mindig szó esik, de soha nem láthatjuk és ismerhetjük meg.
Levél Orbán Viktornak
Tavaly, a kormányalakítás után már a május úgy kezdődött, hogy a pedagógusok sztrájkjogát ellehetetlenítő rendelet jött ki. Előtte a pedagógus szakszervezetek arra kérték Novák Katalin államfőt, ne írja alá a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. Aláírta.
Mivel a pedagógusok kreatívak, sztrájk helyett polgári engedetlenséggel folytatták tovább júniusban a tiltakozást. Úgy zárták a tanévet, hogy ha semmi nem változik, szeptemberben olyan tanév kezdődhet, amilyen még nem volt. Így is lett. De előtte még nyáron levelet írtak Orbán Viktornak, amelyben többek között a kata megszüntetéséről szóló határozat visszavonását, valamint azonnali illetményemelést követeltek. Ebben azt is megírták, furcsa, hogy miközben költségvetési hiányra panaszkodva tologatja a kormány a béremelésüket, a rendvédelmi dolgozókét bátran megtoldották. Pedig akkor még nem is tudtak arról, hogy a tankerületi központok vezetőit és a Klebelsberg Központ vezetőjét mekkora extra jutalomban részesítették 2021-ben.
Ilyen tanév még nem volt
A nyár tehát azzal telt, hogy a Belügyminisztériummal folytatott eredménytelen bértárgyalások után a PDSZ 7 pontos menetrenddel üzent, hogy folytatódnak a tiltakozások az iskolákban. Ezzel egyidőben a kormány először beszél arról, hogy az Orbán-kormány 2028-ra szeretné, ha a pedagógusok átlagbére elérné a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát. (Költői a kérdés, miért nem 100 százalékát, a pedagógusok diplomája vajon kevesebbet ér?) Azt is mondták, hogy a bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig.
Szeptemberben a tanév a diákok tüntetésével kezdődik, majd polgári engedetlenséggel, gördülő sztrájkokkal és iskolai virrasztásokkal folytatódik. Ekkor még álmunkban sem gondoljuk, hogy szeptember 30-án tiltakozó tanárokat rúgnak ki állásukból (munkaügyi perük jelenleg is zajlik), a tankerületek pedig fenyegetni kezdik a pedagógusokat. De megtörténik. Végül is Pintér Sándor már májusban kijelentette: szereti a rendet az oktatásban is.
A tiltakozás közben átterjed az óvodákra is, október 23-án hatalmas pedagógustüntetés zajlik, október 27-én pedig az oktatási rendszer megváltoztatásáért és a pedagógusokkal történtek miatt alkotnak hosszú-hosszú élőláncokat szülők és diákok.
Már neves közgazdászok és a Magyar Tudományos Akadémia tudósai is kiállnak az oktatás radikális átalakítása és a tanárok béremelése mellett – hasztalanul. Már ekkor, novemberben Totyik Tamás, a PSZ alelnöke arról beszél, hogy a nagyívűre tervezett pedagógus béremelés ára az lesz, hogy megvonják a közalkalmazotti státuszukat. Mintha egy jós beszélt volna belőle.
Újabb nyolc tanárt menesztenek
Miközben a kormány Brüsszeltől várja a béremelésre szánt összeget, a hit- és erkölcstanoktatók fizetéskiegészítésére mégis akad pénz. Forrnak az indulatok és tiltakozások, így december 1-jével újabb nyolc fővárosi tanárt távolítanak el az állásából, amire diákok, tanárok és szülők tüntetéssel reagálnak a Belügyminisztérium előtt. Majd meglepetésként (igazából jól megtervezet kommunikációs fordulatként) giga pedagógustalálkozót szerveznek a tanároknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol még Pintér Sándor is felszólal. Ám sokan csalódnak, amikor kiderül, hogy messze nem valódi szakmai konzultációra hívták őket, sokkal inkább egy kormánypropaganda rendezvényre, ahol érdemi válaszok nem hangzottak el és párbeszéd sem jött létre.
Januárban robbant a bomba
Januárban bombaként robban a hír, hogy az Európai Bizottság kizárná az Erasmus+ programból és a Horizont keretprogramból a magyar hallgatókat és az alapítványi irányítás alá került modellváltó magyar egyetemeket, többek között azért, mert örök időkre kormánytagokat ültettek a kuratóriumokba. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter eleinte félreértésről beszél, ám február 1-jével a miniszterek kénytelenek lemondani a tagságukról és az érte kapott nem kevés juttatásról. A kormánytisztviselők közül pedig Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, Guller Zoltán miniszteri biztos, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Wáberer György kormánybiztos inkább lemondott kormányzati megbízásáról, így megtarthatják az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött pozíciójukat és az érte járó zsíros juttatást. Bár Szili Katalin ezek után tanácsadói szerződést kötött a Miniszterelnöki Hivatallal, így továbbra is kapja a kormánytól a havi egymilliót.
Februárban átutalják az inflációtól messze elmaradó 10 százalékos pótlékemelést, de közben ismét olyan rendeletet hoz a kormány, ami megalázó és hátrányos helyzetbe hozza a pedagógusokat: a háborúra hivatkozva a tiltakozó pedagógusokkal eltávolításuk után ledolgoztathatják velük a teljes tanévet. A január végi egyhetes sztrájk után egy halvány hullámvölgyet követően a Szülői Hang hosszú elemzésben mutat rá, hogy társadalmi összefogás nélkül nem sok változás várható a pedagógusok helyzetét illetően. S milyen igazuk van.
Ez aztán ismét felrázza a pedagógusokat
Március elején aztán a Belügyminisztérium társadalmi és szakmai egyeztetésre közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket, köztük az úgynevezett státusztörvényt, amire 6 napot adtak, hogy véleményezhessék az érintettek. A státusztörvény egyik legfontosabb változása, hogy megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnek be az összes pedagógusnál, a tantestületek önállóságát pedig durván megcsonkítják. Összesen 50 pontban kerülnek rosszabb pozícióba, pedig a jelenlegi helyzet sem rózsás.
Közben mindenhol folyik az állandó kormánykommunikáció: amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbéremelés következhet. Az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz, majd ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. Csakhogy Ujhelyi István EP-képviselő szerint a pedagógusbérekre szánt forrásokat nem érintik a felfüggesztések, de a kormány bosszúból mégsem használja fel. A kormány tagadja az állítást, de brüsszeli források azt is mondják, a státusztörvény elfogadása miatt újabb uniós pénzektől eshet el Magyarország, így a pedagógusok is, akik immár több, mint egy éve küzdenek egy jobb helyzetért.
Már meg sem lepődünk, hogy mint a pártállami időkben, titkos, hogy mely iskolákban kezdődött meg tavasszal a tanárok új teljesítményértékelési rendszerének tesztelése. A lényeg, hogy folyamatosan nő, s jelenleg több, mint négyezer azon pedagógusok száma, akik felmondanak, ha a státusztörvényt megszavazza a parlament. Márpedig nincs sok kétség, hogy ez be is fog következni. Azaz az ötödik Orbán-kormány egy éve alatt olyan aggasztó mélységek jelentek meg a közoktatásban, s olyan, lassan helyrehozhatatlan negatív változásokat generált a rendőrminisztérium, amelyeket látva nehéz bárkinek is optimistának maradnia.
