Könyvbiznisz a járvány idején - Interjú Szabados Ágnessel

Novemberben nyitottad a könyvesboltodat, és ezzel egyidejűleg létrehoztad a kiadódat is, mindkettőt Libertine néven (ez a szabados francia megfelelője – a szerk.). Nem próbáltak lebeszélni róla?

Vegyes volt a reakció. Nagyon sokan támogattak, és persze voltak, akik óvtak ettől a lépéstől. A klasszikus ellenérvekkel: most nincs pénz könyvre, és amúgy is, az irodalom nem jó biznisz.

Pedig az! Pár éve csináltam erről egy körképet, amiből kiderült, hogy bár a gazdasági válság idején volt egy nagyobb megtorpanás, de azután magára talált ez a szektor, sőt, folyamatosan nő.

Én is így látom. Egyre népszerűbb az olvasás, akár azt is mondhatjuk, trendi lett. Az emberek posztolnak arról, mit olvastak, hogy tetszett. Még a fiatalok körében is így van, akik azért elképesztően más világban nőttek fel, mint például én. Olyan kész vizuális kultúrát kapnak már pici koruktól, hogy nehéz őket rávenni arra, hogy valamit betűkből építsenek fel a saját fantáziájukban. Szóval külön jó látni, ha egy fiatal jön be a könyvesboltba. Egyébként, ha a számok mást mutattak volna, akkor is megcsinálom. Amit a fejembe veszek, azt végig is viszem.

Szabados Ágnes Fotó: Peleskey Bence

Egy régebbi beszélgetésünkben mesélted, mennyire tudatosan készültél a tévézésre, és nemcsak úgy általában, hanem egészen konkrétan az RTL Klub Híradóját céloztad meg, és lám, már hetedik éve ott vagy!

Huszonöt évesen kerültem oda. Elképesztő érzés volt, de mindent meg is tettem érte, végigjártam előtte a szamárlétrát. Kommunikáció szakos egyetemistaként jelentkeztem a szegedi tévéhez. Eleinte amolyan mindenesként foglalkoztattak, de hamarosan lehetőséget kaptam hírolvasóként is, és egy életre beleszerettem ebbe a világba.