<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

12p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási és vásárlási korlátozások hatására az elmúlt időszakban a lakosság megtakarításai továbbnőttek. Vagyis a jövedelmi szempontból hátrányba került ügyfelek miatti csökkenést tompította, sőt extra növekménybe fordította az óvatosság miatti spórolás.

A tendenciát jól tükrözik a számok is. A háztartások pénzügyi vagyona – amibe nem számítanak bele az ingatlanok és ingóságok, például autók vagy festmények – 2020-ban több mint 12 százalékkal gyarapodott, s a tavalyi év végén meghaladta a 66 ezer milliárd forintot, ami történelmi csúcs. A friss megtakarítások háromötöde bankbetétekbe vagy készpénzbe vándorolt, így az előbbiek állománya 12 ezer milliárd fölé emelkedett. Az előző évekhez hasonlóan magas a bankszámlákon tartott látra szóló állomány, a kevesebb költés miatt több pénz maradt a folyószámlákon – vázolták érdeklődésünkre a Raiffeisen Banknál.

Tavaly csaknem 640 milliárd forintot „varrtak párnacihába” a hazai háztartások, 70 százalékkal többet, mint 2019-ben, aminek következtében a lakosságnál lévő készpénz mennyisége megközelítette a hatezer milliárd forintot, a forgalomban ennél több, 7332 milliárd volt 2020 végén. 

A befektetések közül továbbra is jelentős az állampapírok aránya. Azokba – alapvetően a 2019 júniusában megjelent „szuperkötvény”, az öt éven át éves átlagban 5 százalékos hozamot fialó Magyar Állampapír (MÁP) Plusz vonzerejének köszönhetően – több mint ezermilliárd forintot tettek a hazai háztartások, így a náluk lévő állampapírok összértéke már kilencezer milliárd fölé emelkedett. Jó esély van arra, hogy – hacsak ez a dinamika nem lassul jelentősen – a pénzügyminiszter, Varga Mihály által 2023 végére kitűzött 11 ezer milliárdos célt sikerül elérni.

Továbbra is hasítanak a betétek

Kíváncsiak voltunk arra, mit tettek a bankok azért, hogy minél több megtakarítás csapódjon le náluk. A lapunk megkeresésére adott válaszokból kiderül: a hazai hitelintézetek elsősorban arra fókuszáltak, hogy lehetőleg minél több pénz landoljon az általuk kezelt befektetésekben, és kevésbé szorgalmazták a bankbetéteket. Ez logikus, hiszen az évek óta nulla százalék körüli kamatkörnyezetben nincs igazán mozgásterük például arra, hogy betétgyűjtő akciót indítsanak.

Ennek ellenére szépen nőtt a betétek állománya is, ami azzal magyarázható, hogy sokan még mindig biztonságosabbnak tartják a bankban tartani a 2020. március 19-én hatályba lépett és – – az április közepi állapot szerint – 2021. június 30-áig tartó hitelmoratórium és a kényszerből csökkent fogyasztás miatt megspórolt pénzüket, mint odahaza. Különösen a Takarékbanknál keresettek a betétek, azokon belül is elsősorban a rövidebb futamidejű formák. De a Budapest Banknál (BB) is azt figyelték meg, hogy a kisebb megtakarításokkal rendelkező ügyfeleik a hosszú távú befektetések helyett szívesebben tartják a pénzüket a fizetési számlájukon vagy könnyen hozzáférhető megtakarítási számlákon a mostani helyzetben.

Mivel a járvány elején még mindenki óvatos volt, a megtakarításoknak csak elenyésző hányada ment értékpapírokba: 2020 áprilisában mindössze a 4 százaléka, míg 2019 negyedik havában a 67 százaléka – érzékeltették az OTP Banknál. A pénzintézet a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt helyezett ügyfelei pénzügyi edukációjára, és hasznos megtakarítási információkat és edukációs videókat tett közzé a honlapján. Tavaly ősszel egy rövid kérdőívet is kitettek, amely kitöltésével mindenki felmérhette, merre tart a pénzügyekben, azon belül is a megtakarításokban.

Nem feltétlenül a készpénz a király. Fotó: depositphotosNem feltétlenül a készpénz a király. Fotó: depositphotos

A Takarékbank a pandémia miatt bevezetett korlátozások hatására szélesítette az online és videobanki elérései lehetőségét, ezzel is segítve ügyfeleit abban, hogy kezelni tudják a befektetéseiket. E hitelintézet megtakarítási akcióval is megpróbálkozott, igaz, csak a nyereménybetétek esetében, ami nem tekinthető klasszikus megtakarítási terméknek. Abba nem a kamat miatt teszik az emberek a pénzüket, hanem annak reményében, hogy a sorsolásokon az övék lehet valamelyik nyereménytárgy. Vélhetően ennek köszönhető, hogy náluk a nyereménybetétek állománya az elmúlt egy évben megtöbbszöröződött.

A járványhelyzet hatására a CIB Banknál is előtérbe került a személyes kontaktust nem igénylő kiszolgálás a befektetési, megtakarítási termékek esetében, illetve felgyorsultak a digitális fejlesztések. Ennek megfelelően tavaly kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy ügyfeleik telefonon és online csatornákon keresztül, otthonuk biztonságából is tudják intézni befektetéseiket.

Az ügyfelek részéről a befektetéseket illetően eleinte tapasztalt elbizonytalanodást a K&H Bank úgy próbálta tompítani, illetve megszüntetni, hogy többször kommunikált az ügyfeleivel: megerősítette a portfóliószemléletben való gondolkodásukat, egyúttal kiemelte a rendszeres befektetések fontosságát.

Egyre több pénzt tesznek értékpapírba

Az erőfeszítések aztán – mint azt a cikkünk elején már taglaltuk – meghozták az eredményt. Hamar megfordult a kezdeti trend, és a magánügyfelek többsége már inkább értékpapír-típusú megtakarítást választott – jegyezték meg az Ersténél. Itt az egyösszegű megtakarítások elhelyezésekor inkább az alacsony vagy mérsékelt kockázatú befektetések voltak a menők, rendszeres és hosszú távú megtakarítások esetén pedig a kockázatosabb, jellemzően részvénypiachoz köthető termékek.

A trend megfordulását a bankok egy része új konstrukciók elindításával is serkentette. Mindenekelőtt befektetési alapokat kreáltak, miután e megtakarítási formák a lakosságnál lassan egy évtizede népszerűek, és azok maradtak a 2019 óta slágerterméknek számító lakossági állampapírok megjelenése mellett is. A megtakarítók elsősorban az abszolút hozamú alapokat keresik, ám az OTP-nél örömmel látják, hogy ügyfeleik egyre nagyobb számban – igaz, fokozatosan – nyitnak a több alap hozamából való részesedést lehetővé tevő alapok alapja, illetve az alapba fektető alap kategóriák iránt is.

Nehéz labdába rúgni mellette. Fotó: MTINehéz labdába rúgni mellette. Fotó: MTI

Az alacsony kamatkörnyezet a K&H magánügyfeleit továbbra is arra sarkallja, hogy a portfóliójukon belül növeljék a hozampotenciállal rendelkező részvény- vagy dinamikusabb vegyesalap-megtakarításaikat, mert csak ezekkel tudnak reálisan inflációt meghaladó hozamot elérni. A hagyományos befektetések mellett pedig egyre jobban nő az igény a fenntarthatóságot is szem előtt tartó befektetések iránt.

Bár továbbra is a MÁP Plusz a legnépszerűbb befektetési forma – a befektetési alapoknál is keresettebb –, a magasabb kockázatvállalással rendelkező ügyfelek kihasználják a részvénypiacokban rejlő magasabb hozamlehetőségeket is – közölték a CIB-nél.

Ami a várható fejleményeket illeti, az OTP az idén az előző évinek megfelelő nagyságrendű megtakarítási növekményre számít, melyben a pandémiás nyomás enyhülésével párhuzamosan növekvő arányban jelennek meg értékpapírok. Egyelőre nehéz felmérni, hogy a nyitás után a fogyasztások megugrása milyen mértékben és milyen arányban fogja visszahúzni a megtakarítások növekedését: teljes mértékben a látra szóló jellegű termékeket építik le az ügyfelek, vagy a portfólió összetételének megfelelő arányban csökkentik minden eszközosztályban lévő kitettségüket.

Kényszermegtakarítók lettek a vállalatok

A vállalatoknál valamelyest összetettebb a kép – jegyezték meg az Erste Bank szakértői. Egyrészt a moratóriumban lévő vagy korábban moratóriumban hosszabb időt töltő ügyfelek sok száz milliárd forintnyi összeget nem törlesztettek a hiteleikből, ami az egyébként működő vállalkozások esetén javította a cash-flow-t és a készpénzpozíciót, s a nap végén banki számlapénzben csapódott le. Másrészt, ahogy a korábbi válság esetén is, ilyenkor növekvő tartalékokat képeznek a cégek az előre nem látható helyzet kezelésére, hiszen a likviditás fenntartása a túlélés első számú záloga válsághelyzetben. A vállalatok betétállományának bő 40 százaléka devizában van. Márpedig 2020-ban mintegy 10 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben, önmagában emiatt éves szinten jó 5 százalékkal nőtt a vállalati betétek értéke.

A CIB-nél is azt érzékelték, hogy bár a cégekre a magánszemélyekhez képest kevésbé jellemző a megtakarítási hajlandóság, 2020-ban nőtt a likviditásuk. Az ily módon átmenetileg feleslegessé vált pénzeiket nem betétbe tették, hanem a bankcsoport befektetési alapjaiba. Ennek köszönhetően azokban a vállalati megtakarítások állománya 2020-ban több mint 50 százalékkal emelkedett. A készpénztartalékkal rendelkező vállalati ügyfelek a K&H-nál is az alapokat – azon belül is a mérsékelt kockázatú kötvény- és óvatosabb vegyes típusúakat – részesítették előnyben. 

Az OTP is azt tapasztalta, hogy mivel a vállalati ügyfeleknek az Államadósság Kezelő Központ már évek óta nem biztosítja a hozzáférést a lakossági állampapírok piacához, az alacsony kamatkörnyezetben, a korábban vásárolt és most lejáró papírok ellenértékét részben befektetési alapokba teszik, illetve jelentős mértékben hagyják betéti jellegű termékekben is, likviditásmenedzselési célból. A BB vállalati ügyfelei körében folyamatosan nő a látra szóló betétek nagysága, a lekötött betéteké pedig szinten maradt.

Az MKB a pandémiás helyzet javulásának függvényében arra számít, hogy a cégek az idén pótolják a 2020-ban elmaradt beruházásokat, ami okozhatja a betétállomány csökkenését, míg a CIB ezt valamivel későbbre, 2021 végére, 2022 elejére prognosztizálja.

Beruházás helyett irány az ingatlanpiac?

„Megtakarításra még csak gondolni sem tudnak azok a cégek, amelyek a túlélésért küzdenek. Sokan vannak, több szektorban is. Van egy másik csoport a vállalkozásokon belül, amelyek közé a jelenlegi helyzetben is viszonylag jól működő, ám – a sok bizonytalanság miatt – óvatos cégek tartoznak. Ezek lehetnek a bankok legnagyobb ügyfelei a betéti oldalon. Nem vágnak bele magasabb kockázatú beruházásokba és bizonytalan kimenetelű tranzakciókba” – jellemezte a helyzetet Palotai Zsolt, a KPMG partnere, a tranzakciós tanácsadási üzletág egyik vezetője. Sajátos térképén azok a jól működő cégek alkotják a harmadik csoportot, amelyek a mostani helyzetben lehetőséget látnak, és beruháznak vagy felvásárlásokra törekednek. Ezek jellemzően a hitelezési oldalon válnak a pénzintézetek ügyfeleivé, de a betéti oldalon is megjelennek rövidebb-hosszabb időre. Itt a hitelek, pályázatok vagy felvásárlási tranzakciók biztosítékaként kell meghatározott összegek rendelkezésre állását igazolni vagy azokat lekötni.

„Érdekes lehet egy másik dimenzió is, ez pedig a multinacionális vállalat és a magyar cég viszonya. A multiknál gyakori a csoportszintű készpénzgazdálkodás, vagy az úgynevezett cash-pool rendszer, amelynél a tagvállalatoknál jellemzően csak a folyamatos működéshez szükséges források maradnak, és a csoport anyavállalatánál halmozódik a megtermelt készpénz. Itt az anyavállalat rendelkezik a források esetleges banki lekötéséről vagy egyéb irányú befektetéséről” – árnyalta a képet a szakértő.

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgatója megjegyezte: áprilisig sem az MNB kötvényprogramja, sem az MFB hitelprogramja érdemben nem ösztönözte a cégeket jelentősebb beruházásokra, főleg nem a kisebbeket. Túl sok még a bizonytalanság a gazdaságban, és sokan további forintromlásra és növekvő inflációra számítanak. Nagy kérdés, hogy hová tereli a cégek szabad pénzeit a mostani helyzet, egy részük akár felvásárlásra is fordíthatja ezeket az összegeket, de szerinte vonzó lehet az ingatlanpiac is.

Beruházni vagy befektetni?

Arról nem készült összegzés, hogy a szabad pénzeszközökből milyen arányban terveznek beruházásokat vagy befektetéseket a vállalatok. Az előbbi egyébként főleg a járvány előtt is jól muzsikáló iparvállalatok sajátja, a szolgáltatóknak sokkal kevesebb szabad forrásuk van erre.

Az iparvállalatok körében minél nagyobb a cég, annál nagyobb a beruházási hajlandóság – derül ki a GKI idén márciusban végzett felméréséből. A válaszadó nagyobb és közepes vállalatok idénre már növekedést terveznek. Mind a tavaly megvalósult fejlesztéseket, mind a 2021-es terveket a gépberuházások vezetik, az építési beruházások 2020-ban stagnáltak, és idén sincs szándék a növelésükre.

A gyógyszeripari cégek már tavaly is sokat költöttek fejlesztésre, idén duplázni szeretnék az összegeket, és szintén erős beruházási tervei vannak a műanyagiparban, a nyomdaiparban és a vegyi alapanyagiparban működő társaságoknak.

A szolgáltató szektor kisvállalatai kisebb arányban tervezték növelni beruházási kiadásaikat, mint a közepesek, de utóbbiak körében is főleg a kisebb beruházási költésre készülők aránya nőtt. Akárcsak az ipari szektorban, körükben is a gépberuházások bővültek a legdinamikusabban és az immateriális javakba fektetett összeg a legkevésbé. A középvállalatok erősebben növelték beruházásaikat tavaly, és ők terveztek merészebben idén is.

A beruházások ösztönzésében lehet szerepe a pénzügyi szektornak, hiszen a cégek általában jobb helyet is tudnak találni pénzüknek, mint a bankbetét, illetve projekthitelt is viszonylag kedvező körülmények között tudnak felvenni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.